Az atomfegyverek egykor a konfliktusok „elrettentő” fegyverévé váltak. Manapság az ilyen típusú tömegpusztító fegyverek a Kreml témájává váltak az egész civilizált világ zsarolására. Csak egy kérdés van: hogyan reagál erre a világ?

​Oroszország Stratégiai támadó fegyverekről szóló szerződésben való részvételének felfüggesztésére válaszul az Egyesült Államok bejelentette, hogy a megállapodásban foglaltak szerint nem tájékoztatja Oroszországot nukleáris erőiről. Az iráni parlament elé terjesztették a 2015-ös (nukleáris fegyverek létrehozását megakadályozó) nukleáris megállapodás megújításáról szóló tárgyalásokból való kilépésről szóló törvénytervezetet. Március 31-én Lukasenko diktátor várhatóan az orosz nukleáris fegyverek fehéroroszországi elhelyezésének témájával fog foglalkozni.

​Amint az az országok döntéseinek rövid listájából is látható, a világ egyértelműen kétpólusúvá válik a „béke” víziójában. Valaki a nukleáris leszerelésről álmodott, míg valaki éppen ellenkezőleg, a világ hegemóniájáról álmodott és álmodik ma is.

​Putyin úgy döntött, hogy még tovább emeli a tétet – megsérti az atomsorompó-szerződést és bejelentette, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszország területén. Július 1-ig az oroszok egy taktikai nukleáris fegyverek tárolóját kívánják építeni. Putyin szerint Moszkva már 10 fehérorosz repülőgépet alakított át ilyen típusú fegyverek használatára, és átadott Minszk Iskander rakétakomplexumokat is, amelyek alkalmasak ilyen töltetek használatára. A fehérorosz személyzet kiképzése április 3-án kezdődik.

​Most már világos, hogy az orosz propagandista miért emelte fel az orosz külügyminisztérium vezetőjét, Lavrovot közvetlenül Putyin és Hszi tájékoztatója előtt, és kérdezte őt a szegényített uránt tartalmazó brit lövedékek Ukrajnába szállításáról. Mert Putyin ezekkel az információkkal igazolta felforgató akcióit. Az oroszok persze tudják, hogy a szegényített uránt sehol és senki nem tiltja, ezt az anyagot szerte a világon (és az Orosz Föderációban is) használják a tankokat hatékonyabban eltaláló lőszer előállítására. Az ilyen lövedékek pedig nem tömegpusztító fegyverek.

​A Kreml tökéletesen érti, amit csinálnak: nem csak a nukleáris zsarolást foglalják magukban, hanem megsemmisítik az atomsorompó-szerződést, amelynek egyik legfontosabb aláírója maga Oroszország. Az oroszok láncreakciót indítottak el azzal, hogy ezt a halálos fegyvert átadták egy nem nukleáris államnak, amely egyébként aláírta a dokumentumot. Oroszország tönkreteszi a világrend alapelemét, amely a második világháború után, az ENSZ megalakulása után alakult ki.

​Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére irányuló szándéka Fehéroroszországban egy olyan új válsághoz vezet, amely hasonló az 1980-as évek elején, a hidegháború utolsó hulláma alatti válsághoz.

​A Budapesti Memorandumot sértő orosz agresszió és Moszkva nukleáris retorikája arra készteti a világ országait, hogy kétségbe vonják a szerződéses kollektív biztonság hatékonyságát, és saját nukleáris programjaik fejlesztése mellett döntsenek.

​Ezzel egy időben a fehérorosz rezsim visszalépett az atomsorompó-szerződés 2. cikkelyétől, mert Fehéroroszország aláírta, hogy nem fogad el nukleáris fegyvert a területén.

​Ráadásul ez a két állam megsértett egy másik alapvető dokumentumot, amelyet az ENSZ Közgyűlése 2005. április 13-án szavazott meg – a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezményt. Amikor Oroszország taktikai nukleáris rendszereket szállít Fehéroroszországnak, valójában azzal fenyeget, hogy e fegyverek használatával bűncselekményt követhet el. Minszk pedig, ha követjük az egyezményt, ebben a helyzetben cinkos a bűncselekményben, mert biztosítja a területét nukleáris töltetek illegális telepítéséhez.

​Azonban meg kell érteni, hogy a civilizált világ miért kénytelen most megbirkózni Putyin nukleáris zsarolásával. Mert egy időben ugyanez a világ „figyelmen kívül hagyta” a Krím és Donbász egyes területeinek orosz megszállását. Ugyanez a világ szemet hunyt a Budapesti Memorandumról. Ebben a dokumentumban Ukrajna lemondott az atomfegyverekről, azokat Moszkvának adta át, átengedve az atomhatalmi státuszt. Benne a megfelelő fegyverekkel rendelkező Oroszország biztonsági garanciákat adott az ukránoknak.

​Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának leckéinek „friss” heggel kell fájniuk Európa testén egy bizonyos ideig, hogy jobban megtanulják ezeket a leckéket. A nukleáris zsarolás megakadályozására helyezett hangsúly kell, hogy hangosabban hangzzon, és ahol szükséges, intézkedéseket kell hozni.

​A világ azonban most már megérti, hogy minden agresszort, még a minimális lényegét tekintve is, meg kell büntetni a bolygó békéjének megzavarásáért. A békéért a világ több mint 100 millió emberéletet áldozott fel nagy háborúkban az elmúlt 123 évben.