Április 16-án, kedden a moldovai alkotmánybíróság pozitív végkifejletet hirdetett a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás (PAS) párt képviselőinek az EU-csatlakozásról szóló népszavazás megtartására irányuló kérelméről.
Most a népszavazás kiírásáról szóló végső döntést az ország parlamentjének kell jóváhagynia. Az EU-népszavazás időpontja október 20. Ha a moldovaiak az EU-csatlakozás mellett szavaznak, számos alkotmánymódosításra kerül sor. Az Alkotmány preambuluma megemlíti az európai identitást és Moldova európai fejlődési útjának visszafordíthatatlanságát. Az Alkotmányban külön cikk jelent meg “Európai integráció” címmel. Ez azt jelzi, hogy Moldova csatlakozni fog az EU-t létrehozó szerződésekhez és az Uniós szerződéseket felülvizsgáló jogi aktusokhoz. Azáltal, hogy csatlakoznak ezekhez a szerződésekhez és jogi aktusokhoz, elsőbbséget élveznek a nemzeti jogszabályokkal szemben.
A társadalom fő hangja azonban az EU-csatlakozás ellen továbbra is Sor, az ország oroszbarát pártja, amely Moldovában a Kreml eszméinek szócsöveként működik.
Emlékeztetünk arra, hogy június 19-én olyan esemény történt Kishinevben, amely történelmi jelentőséggel bírhat Moldova további fejlődése szempontjából. A moldovai hatóságok bejelentették a legfontosabb ellenzéki erő, a Sor párt tevékenységének betiltását és felszámolását. Az ellenzéki pártok tevékenységének betiltása ellentmondásos lépés. Demokratikus országokban ez ritkán fordul elő. Ennél is megkérdőjelezhetőbb egy olyan párt betiltása, amely az ellenzék egyik vezére, és igen magas nézettségű. De ideális esetben ez van érett demokratikus társadalmakkal rendelkező országokban.
Moldovában pedig, egy olyan országban, ahol a Kreml őrült hibrid befolyása van, szinte lehetetlen kristálytiszta politikai játszmát játszani. Sőt, ezúttal egy olyan politikai erő betiltásáról van szó, amely nem egy közönséges nemzeti párt, hanem az Orosz Föderáció álcázott ügynöke.
Ennek eredményeként a moldovai alkotmánybíróság “alkotmányellenesnek” nyilvánította a Sor parlamenti pártot. Egy orosz finanszírozású párt, amelyet egy banklopásért elítélt politikus vezet, aki négy évig bujkált Izraelben. Egy párt, amely a populizmus etalonja, de hazugságokkal sok szavazót tudott magához vonzani.
A Sor pártnak nincs ideológiája, és egyesíti vezetőjének, Ilan Sornak és társainak az az ígérete, hogy ha nyernek, az egész országban emelik a béreket, és az országban mindenre csökkentik az árakat, és Oroszországgal is tárgyalni fognak az olcsó gázról. És azt mondják, hogy Moldova virágzó lesz. Gazdaságilag ez teljes abszurdum. Először is, a kormány nem határozza meg a béreket, és korlátozott befolyása van az árakra.
De a legnagyobb probléma az, hogy Sor legalább az elmúlt évben az Orosz Föderáció fő ügynökeként tevékenykedett Moldovában. Ez a párt régóta kapja az orosz pénzt, és most kormányellenes tiltakozásokra költi, amelyek célja a politikai instabilitás megteremtése Moldovában. És persze aláásni az Európa-párti Maia Sandu és csapata hatalmát. Mindez pedig oda vezetett, hogy a hatóságok radikális lépések megtétele mellett döntöttek, nem nézve arra, hogy a megoldás sem kristálytiszta a demokratikus normáknak való megfelelés szempontjából.
Éppen ezért Peter Stano uniós tisztviselő akkor azt mondta, hogy ebben a kérdésben a Moldovai Alkotmánybíróságé az utolsó szó. Az EU moldovai nagykövete pedig utalt arra, hogy támogatja ezt a tilalmat, emlékeztetve, hogy az EU-hoz való csatlakozáshoz Moldovának be kell mutatnia, hogy deoligarchizál (és Sort az ország egyik oligarchájának tekintik).
A pártok betiltásának története azt mutatta, hogy a szavazók körében a populizmus lelkes támogatása ellenére Sornak összességében nagyon határozatlan és passzív választói vannak. A bíróság döntése nem zavarta a Kishinev lakóit.
De a Sor pártja mellett Moldova továbbra is ország oroszbarát ellenzékkel, ezért érdemes arra számítani, hogy a közelgő népszavazáson a társadalom döntéseit a Kremlbarát pártok populista Nyugat-ellenes felhívásai jellemzik majd. Ennek ellenére Moldova kormánya már a nyáron egyértelműen bebizonyította, hogy kész még radikális módszerekkel is harcolni az országban lévő oroszbarát erők bármely “forró pontja” ellen. Mert Európa civilizált országainak nem szabadna semmilyen kapcsolatban állnia a terrorista országokkal.
Ezért az olyan országoknak, mint Magyarország, Bulgária stb. is megvan az esély arra, hogy a múltban hagyják az Orosz Föderációval fenntartott nemzetközi kapcsolataikat annak köszönhetően, hogy egyértelmű nyilvános ellenállást tanúsítanak az országban működő oroszbarát politikai erők hasonló toleranciájával szemben. Különösen igaz ez Budapestre, ahol az államirányítás szinte teljes csúcsapparátusa az Oroszországgal való “barátságra” irányul, ami a modern európai valóságban egyszerűen felháborító és undorító. Magyarországnak minden eddiginél jobban át kell gondolnia geopolitikai stratégiáját, és meg kell értenie, hogy az Orosz Föderációval közös politikai út soha nem vezeti az országot a jólét és a nemzetközi elismerés felé.