Tévedés volt azt hinni, hogy a novemberi csúcsról már decemberre lassulni kezd az infláció, az év végén maradt 7,4 százalékos, aminél magasabb utoljára 2007 legvégén volt. 2021 egészére 5,1 százalékos drágulást mért a KSH – írja a hvg.

Szinte minden elemző, de a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is azzal számolt, hogy 2021 novemberében érte el a csúcsát az infláció: az akkori 7,4 százalékról, ami 14 éves rekordot jelentett, lassan, de már lefelé vezet az út. Ehhez képest jókora meglepetés volt, amikor most közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a decemberi számot:

az ugyanis ugyanúgy 7,4 százalékos, mint egy hónappal korábban.

2021 egészében összességében 5,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak 2020-hoz képest. A nyugdíjas infláció decemberben 6,7, az év egészében 4,6 százalék volt.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi becslése ezt az adatot eltalálta, 5,1 százalékos éves inflációról szólt. Ma már csak távoli emlék, hogy 2020. július 3-án, amikor a elfogadták a 2021-es költségvetést, még úgy számolt a kormány és a parlamenti többség, hogy 3 százalék lesz az éves infláció – ezt annyira nem sikerült tartani, hogy az egész évben a január volt az egyetlen hónap, amikor 3 százalék alatt volt a mutató.https://datawrapper.dwcdn.net/UcdBe/1/

Már novemberben is nagy volt a drágaság, decemberre viszont még ahhoz képest is tovább nőttek az árak, havi alapon 0,3 százalékkal. (Az éves adat azért ugyanakkora, mert 2020 novemberéről decemberére is volt drágulás.)

Részletesen a következőképp jött ki a 2021. decemberi adat:

• Az élelmiszerek ára 8 százalékkal nőtt. Ezen belül az étolaj 26,8, a liszt 23,7, a margarin 22,8, a kenyér 15,2, a baromfihús 13,4, a tej 12,1 százalékkal drágult. A sertéshús árában 1,6 százalékos csökkenést mértek.
• Az alkoholos italok és a dohányáruk együttvéve 8,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve.
• Az „egyéb cikkek” nevű csoport, ahova a benzin is tartozik, 11,7 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 25,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
• A tartós fogyasztási cikkek ára 7,5 százalékkal nőtt. Ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,3, a szobabútorokért 14,5, az új személygépkocsikért 8,4 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve.
• A szolgáltatások díja átlagosan 5 százalékkal emelkedett. A lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9 százalékkal drágább a 2020. decemberinél.
• A ruhák 2,8 százalékkal drágultak.
• A háztartási energia ára pedig 1,2 százalékkal magasabb.

A legnagyobb éves növekedést ott, ahol piaci folyamatokról volt szó, egy élelmiszernél mérték: a burgonya 30 százalékkal drágult. Az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás – amiket egyben számol a KSH – ennél is nagyobbat, 40,5 százalékot drágult, annak köszönhetően, hogy a parkolás újra fizetős lett.

A maginfláció – vagyis a gyorsan változó és a külső gazdasági hatások nélküli mutató – decemberben 6,4 százalékosra nőtt az egy hónappal korábbi 5,3-ról. Az év egészében 3,9 százalékos volt.

Mi az ármaximálás hatása?

Decemberben már 480 forinton maximálta a kormány a 95-ös benzin és a gázolaj árát az egész hónapra – novemberben még csak a hónap felében volt alacsonyabb az üzemanyagár. Ennek ellenére is nagy volt a növekedés, hiszen 2020 utolsó hónapjában, amihez hasonlítjuk a mostani számokat, egy liter benzin még csak 370, ugyanannyi gázolaj 387 forintba került. A bázishatást erősíti az is, hogy 2020 decemberében ingyen lehetett parkolni, 2021 végén pedig csak Budapesten, a hónap utolsó kilenc napján.

Ami pedig azokat az élelmiszereket illeti, amelyeknek az árát februártól a 2021. október 15-i szinten fogják maximálni, már lehet látni valamit arról, hogy ez ténylegesen árcsökkenést jelent-e majd. Ugyan boltról boltra változnak az árak, az országos átlagár tavaly októberről (nem 15-éről, hanem a havi átlagról) így változott decemberre:

• 1 kiló sertéscomb: októberben 1420 forint, decemberben 1410
• 1 kiló csirkemellfilé: októberben 1600 forint, decemberben 1620
• 1 liter napraforgó-étolaj: októberben 713 forint, decemberben 735
• 1 liter 2,8%-os pasztőrözött UHT tej: októberben 268 forint, decemberben 300
• 1 kiló kristálycukor: októberben 261 forint, decemberben 277
• 1 kiló finomliszt: októberben 203 forint, decemberben 223
• A csirke far-hát pedig nincs benne a fogyasztói kosárban, ami alapján az inflációt kiszámolják.

A magas infláció azt is jelenti, hogy

a béremelés egy jelentős része egyszerűen eltűnik.

2021-es teljes éves kereseti adatokat csak később ad ki a KSH, egyelőre annyit lehet tudni, hogy az év első tíz hónapjában 8,5 százalékkal nőtt az átlagkereset. A folyamat részben öngerjesztő: minél jobban nő az infláció, annál nagyobb fizetéseket kérnek az emberek, a bérköltségüket és a cégek egyéb, szintén elszálló költségeit be kell építeni az árakba, emiatt minden tovább drágul.

Ezzel egy időben a kormány ezermilliárd forintos nagyságrendben kezdett el pénzt önteni a lakosságra, ami a keresletet megdobta – és a java még csak január-februártól jön, ami a mostani számokon nem látszik -, az energiaválság, az áruszállítás globális akadozása, a munkaerőhiány és az alkatrészhiány pedig nem tűnt el, ez mind azt segíti elő, hogy kimondottan magas maradjon az árak emelkedése. Ráadásul most már nem csak egyszeri kínálati sokkokat látunk, hanem a nyersanyagok és a munkaerő drágulása beépül az árakba, eljutottunk tehát oda, hogy már másodkörös inflációt látunk.

Mi jöhet ez után?

Az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt azzal számolnak, hogy 2022 első félévében csak fokozatosan lassul az infláció, még jó ideig 6 százalék fölött marad. A jegybank előrejelzése szerint az új év egészében 4,7 és 5,1 százalék közötti inflációt várhatunk – amit egy ideig visszafoghat az, hogy a kormány februártól maximálja a már említett néhány élelmiszer árát, igaz, nagy kérdés, mi lesz akkor, ha eltörlik ezeket az árkorlátokat. Az MNB utoljára 2021. december 30-án emelte meg az irányadó kamatát – ami most az egyhetes betéti tender kamata, nem az alapkamat –, már 4 százalékosra, azóta azonban ebben az évben még egyetlen alkalommal sem nyúlt hozzá ehhez.

A jegybank előrejelzése szerint idén az élelmiszerárak szállhatnak el igazán csúnyán, de ezt a prognózist még jóval az előtt készítették el, hogy a kormány bejelentette volna az ármaximumokat. Az MNB-ben úgy számoltak, hogy nagyon lassú lesz a csökkenés a novemberi csúcs után, az infláció először az idei negyedik negyedévben térhet csak vissza a 2-4 százalékos toleranciasávba, január és március között még 6 százalék körül lehet, és majd csak 2023 első felében érheti el a 3 százalékos jegybanki célt. A maginfláció pedig még tovább emelkedik 2022 elején, és egészen az év közepéig 6 százalék körül alakul, ahogy elszállnak a nyersanyagok és az energia árai, valamint a szállítási költségek.

Forrás: hvg