Deflációba zuhant a kínai fogyasztói szektor, a gyári árak pedig tovább csökkentek júliusban. A világ második legnagyobb gazdaságának kihívást jelentett a kereslet felélénkítése, Pekingre pedig egyre nagyobb nyomás nehezedett.

Növekszik a feszültség Kínában, mivel úgy tűnik, hogy az ország egy sokkal lassabb gazdasági növekedés időszakába lép, a fogyasztói árak és a bérek tartósan stagnálni fognak, miközben máshol infláció tapasztalható.

Kínai a világjárvány után egy rövid időre fellendült, ám az első negyedévet követően gyengült a belföldi és külföldi kereslet is, a gazdaságtámogató intézkedéseknek pedig nem sikerült serkenteniük azt.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal közlése szerint a termelői árindex már tizedik hónapja, 4,4 százalékkal csökkent, a vártnál gyorsabban. A fogyasztói árindex idén júliusban 0,3 százalékkal csökkent jobban, mint az előző év azonos időszakában.

Kína ezzel együtt az első a G20 országai között, amelyik éves szintű csökkenést könyvelhet el magának a fogyasztói árakat tekintve. Utoljára erre 2021 augusztusában, Japánban volt példa – jegyzi meg a Reuters.

Szembenállás a globális helyzettel
Gary Ng, Ázsia Csendes-óceáni térségének vezető közgazdásza a Natixis befektetési banknak úgy nyilatkozott, az ország feldolgozóipara és a szolgáltatások közötti eltérés egyre nyilvánvalóbb, ami azt jelenti, hogy az év további részében két ütemben fog növekedni, főként az újra felmerülő ingatlanválság miatt.

Mivel Kína vérszegény árai szöges ellentétben állnak a máshol tapasztalható pénzromlással, a központi bankok kénytelen voltak kamatlábat emelni. Azonban néhány jel már arra utal, hogy ez a globális állapot tetőzik: Brazíliában három év után ismét csökkent a kamatláb.

Peking 3 százalékos inflációt helyezett kilátásba az év végére, a hatóságok egyelőre alábecsülik a deflációval kapcsolatos aggodalmakat.

Forrás:https://www.napi.hu/gazdasag/kina-deflacio-kamatlab-fogyasztoi-arindex-solgaltatoi-arak.775537.html