Két hét múlva megint Magyarország lesz az Európai Parlament plenáris ülésének egyik témája, a képviselők várhatóan keményen fellépnek azzal szemben, hogy uniós forrásokhoz jusson az ország – ha nem tiszteli a jogállamiságot.
Az Európai Parlament honlapjára felkerült napirend szerint szeptember 14-én fogja tárgyalni az EP plenáris ülése azt a jelentést, amelyben a magyar jogállamiság elmúlt négy évéről lesz szó. És rögtön ezt követően szavazni is fognak róla. Mindez tulajdonképpen napra pontosan négy évvel azt követően történik, hogy a parlament elfogadta az úgynevezett Sargentini-jelentést, amelynek nyomán megindult és azóta is tart Magyarországgal szemben az alapszerződések hetes cikke szerinti eljárás. A holland Judith Sargentini szerepét egy francia zöldpárti politikus, Gwendoline Delbos-Corfield vette át. Az aligha kétséges, hogy elfogadják a jelentést, a kérdés csak az, hogy milyen arányban. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a szakbizottságban – amely előkészítette a plenáris ülésre az anyagot – még júliusban 47 igen, tíz nem és két tartózkodó szavazattal fogadták el a szöveget.
Ami a jelentés tartalmát illeti: megállapították, hogy Magyarország „a választási autokrácia hibrid rezsimjévé” vált, kimondták, hogy a helyzet az elmúlt években romlott, amit az EU tétlensége is súlyosbított, és a képviselők szerint a 7. cikk szerinti eljárás további késleltetése a jogállamiság Tanács általi megsértését jelentené.
A négy évvel ezelőtti jelentéshez képest teljesen új, viszont a jelenlegi politikai viszonyokra reagálnak azok a pontok, amelyekben az uniós forrásokról van szó. A szövegben a képviselők arról szavaznak, hogy felszólítják az Európai Bizottságot a következőkre:
- tartózkodjon a magyar helyreállítási-terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország maradéktalanul eleget nem tesz az európai szemeszterre vonatkozó valamennyi ajánlásnak, és végrehajtja az EU Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét;
- zárja ki a finanszírozásból azokat a kohéziós programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós alapokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez;
- alkalmazza szigorúbban a meglévő szabályokat az uniós alapokkal politikai okokból történő visszaélések kezelése érdekében.
Azt is rögzítik, hogy Magyarországon jelentősen romlott a helyzet 2018 óta. Elítélik a „magyar kormány szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit” az uniós alapszerződés 2. cikkében foglalt európai értékek aláásására, de kiemelik, hogy a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a
választási autokrácia hibrid rezsimjének
kialakulásához. Felhívják a figyelmet, hogy a tagállamok körében nem szükséges az egyhangúság „az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatának azonosításához, sem pedig konkrét ajánlások és határidők megfogalmazásához”.
Az EP előtt lévő jelentés elfogadása esetén sem lesz több egy politikai nyilatkozatnál. Vagyis semmilyen konkrét kötelezettséget nem ró sem a tagállamokra, sem az Európai Bizottságra. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg ez a téma, tehát a magyarországi demokrácia kezelése a legnagyobb töréspont az uniós intézmények között. Az EP-ben ritkán látott egység alakult ki, amely alkalmas arra, hogy kényszerítő erőként működjön például akkor, amikor Ursula von der Leyen vagy a tagállami vezetők más ügyekben a parlament támogatását kérik.
Mindenesetre ez a szavazás nagyon rosszkor jön a magyar kormány számára, amely éppen az uniós pénzekről folytat döntő vitát Brüsszellel.
Az Orbán-rezsim megítélésére vonatkozóan pedig érdemes lesz megfigyelni a szavazati arányokat, hiszen már négy évvel ezelőtt is kétharmados többséggel fogadták el a Sargentini-jelentést. Azt volt az első alkalom, amikor az Európai Néppárt – ahol akkor még a Fidesz is tagsággal rendelkezett – látványosan szembefordult a magyar kormánypárttal.