Az EU, az USA, valamint több demokratikus állam világszerte hónapokon át keresztül figyelmeztették az orosz vezetőséget a súlyos szankciókról Oroszországgal szemben, ha az utóbbi mégis Ukrajna megtámadása mellett döntene. Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a dél-kelet-ukrajnai két szakadár „népköztársaság” elismerését, ahova orosz katonákat is küldenek békefenntartóként méghozzá utalt arra, hogy Donyeck és Luhanszk megye szeparatistákon kívüli területeire is kiszélesítheti a konfliktust, az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság is bejelentett néhány célzott gazdasági büntetőintézkedést, amelyek a korábban elhangzottaknál érezhetően enyhébbek.  Úgy néz ki, hogy a világtársaság nem indít súlyosabb szankciókat, amíg  az orosz haderő nem merészkedik túl az eddig is de facto, de Moszkva által el nem ismert orosz megszállás alatt lévő kelet-ukrajnai területeken.

„Mégis hogyan gondolhatja Putyin, hogy feljogosítva érzi magát új országok kinevezésére azokon a területeken, amik a szomszédjához tartoztak? Ez a nemzetközi jog megsértése, ami határozott választ követel a nemzetközi közösségtől” – jelentette be Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házból kedd este. Beszédében elítélte az orosz invázió megkezdését, aminek a tényét a nyugati tisztviselők is megerősítették. Az amerikai elnök villámgyorsan reagált az orosz döntésre, a hétfői elnöki rendeletében megtiltotta az amerikai entitások számára bármiféle üzleti tranzakciót a luhanszki és donyecki „népköztársaságokkal” valamint az azokhoz köthető személyekkel. Kedden, miután az orosz fél láthatóan mélyített az ukrán határmenti konfliktuson, Biden bővítette a hétfői rendeletét:

• az orosz államkötvény-kibocsátására vonatkozóan szankciókat rendelt el, amelyek célja, hogy az orosz állam innentől kezdve ne tudjon finanszírozáshoz jutni a nyugati pénzpiacokon
• megtiltotta az amerikai pénzintézeteknek, hogy feldolgozzák a VEB nevű orosz állami fejlesztési bank és a jellemzően hadiipari üzletekben utazó Promszvjazbank tranzakcióit. Ennek az a legfontosabb következménye, hogy a két bank innentől csak súlyos nehézségek árán fog tudni dollártranzakciókat bonyolítani.
• az orosz elitre és családtagjaikra vonatkozóan is célzott szankciókról döntött, ami jellemzően vagyonbefagyasztást, az amerikai pénzügyi rendszerből való kitiltást, az amerikai entitásokkal való kereskedelem tilalmát és beutazási tilalmat jelent az Egyesült Államokba.

Az EU sem maradt le a reakcióval. Az orosz parlament alsóházának 351 tagját szankcionálta európai vagyonuk befagyasztásával és az Unióba való belépésük megtiltásával. Ezek mellet további 27 személyt és entitást szankcionáltak, amelyek az orosz védelmi és a pénzügyi szektorban tevékenykednek. Három orosz bank, a már említett VEB, a Promszvjazbank és a Rosszija bank is az EU szankciós listájába van sorolva.

A német kormányfő, Olaf Scholz, is bejelentette, hogy a kormánya felfüggeszti az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezésének folyamatát. Nem szabta meg, hogy ez a felfüggesztés meddig tart, de világossá tette, hogy „eltart egy jó ideig”, mire újraindulhat a folyamat. Scholz kijelentette, hogy az orosz elnök döntése sérti a minszki békefolyamatot is, illetve további nemzetközi szerződéseket, amelyekkel Oroszország általában és konkrétan is garantálta az ukrán határokat. A német döntés után a régóta vitatott vezetéken egyhamar biztosan nem indul be a gázszállítás.

A brit kormány is bejelentett egy szankciós csomagot, amely öt bankot és három milliárdost érint, de London szerint a lista bővülni fog. Ugyanakkor ez nem fenyeget komolyabb anyagi következményekkel az oroszok számára.

Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnök bejelentette, hogy országa is szankciókat vezet be az oroszok ellen. Közlése szerint nyolc orosz biztonságpolitikai tisztviselőit, valamint oroszországi, illetve donyecki és luhanszki székhelyű cégeket érintenek a mostani szankciók. Szavai szerint az említett 8 tisztviselő tevékenyen hozzájárult az Ukrajna elleni invázió előkészítéséhez, azt is hozzátette, hogy mindenki ellen fel fognak lépni, aki részt vesz az Ukrajna elleni invázióban.

Japán sem hagyta szó nélkül az orosz lépéseket, ők is szankciókat léptettek érvénybe Oroszország ellen. A japán miniszterelnök, Kisida Fumio bejelentette, hogy a japán büntetőintézkedések magukban foglalják egyes orosz magánszemélyek Japánba történő beutazásának korlátozását, az eszközeik befagyasztását és az orosz kötvények Japánban való kibocsátásának megtiltását. Újból arra szólította fel az oroszokat, hogy a kialakult helyzetet diplomáciai úton rendezzék. A gazdasági és pénzügyi szankciók egyre kevésbé hatásos eszközei a külpolitikai célok elérésének. Maga Oroszország kitűnő példája annak, hogy a Krím félsziget 2014-es annektálása után kivetett, az agresszióban részt vevő entitásokat érintő célzott szankciók, úgy mint az elmúlt hónapok amerikai szankciós fenyegetései nem voltak képesek megváltoztatni az orosz elnök külpolitikai nézeteit.

Fürge Hír