Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője elmondta, hogy Budapest továbbra is blokkolja az Európai Unió által Ukrajnának nyújtott katonai segélyek keretében 500 millió eurós allokációt. “Készek vagyunk változtatni a véleményünkön, ha az ukránok véget vetnek annak a nevetséges, hazug álláspontnak, miszerint a legnagyobb magyar bank, az OTP szerepel a háború nemzetközi támogatóinak listáján” – mondta Szijjártó.

Magyarország ugyanerre a problémára hivatkozva már májusban blokkolta ennek a részletnek kifizetését a tagállamoknak. A 2021-ben létrehozott Europai Békealap egy költségvetésen kívüli eszköz, amelynek célja, hogy javítsa az EU konfliktusmegelőzési, béketeremtési és nemzetközi biztonságerősítő képességét.

Érdemes felidézni egy másik “okot” is, amiért Magyarország blokkolja Ukrajna európai integrációját: Szijjártó leszögezte, Budapest nem támogatja Ukrajna európai integrációját, ha nem rendeződik a kárpátaljai nemzeti kisebbségek jogainak kérdése. Szerinte Ukrajnának vissza kellene adnia a térség nemzeti kisebbségei jogait. Propagandának nevezte azt is Kijev kijelentését, miszerint egy évet elhalasztották a magyar nyelvű tanítást korlátozó törvényt Kárpátalján.

Június 21-én az EU nagykövetei megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely előírja azon kiskapuk felszámolását, amelyek segítik az oroszokat a korábban bevezetett korlátozások megkerülésében. Magyarország támogatta a megszorító csomagot, de ismét kijelentette, hogy különösen az Európai Békealap Ukrajnának szánt új uniós részlet tárgyalása során visszatér bankja “feketelistáról” való kizárásának kérdésére.

Érdemes megemlíteni, hogy Szijjártó korábban kijelentette, hogy Magyarország nem tervez lemondani az orosz energiaforrásokról. A többi beszállító keresésével magyarázta a diverzifikáció (kockázatmegosztás) szükségességét.

“Nem fogjuk leváltani az orosz készleteket – sem olajat, sem gázt. Oroszország megbízható partner volt számunkra: a Gazprom és az olajtermelők is… Más kérdés a diverzifikáció. De véleményünk szerint ez nem jelenti azt, hogy az egyik forrást egy másikkal akarjuk helyettesíteni. A diverzifikáció számunkra azt jelenti, hogy más forrásokat is keresünk, de nem azzal a céllal, hogy helyettesítsük az orosz erőforrásokat” – mondta Szijjártó.

Nos, mit is mondhatunk egy olyan országról, amelynek miniszterelnöke őszintén nem ismeri el Putyint háborús bűnösnek? A magyar vezető ismét kijelentette, Ukrajna állítólag nem tud megnyerni az Oroszország elleni háborút, mert “korábban kifogy a katonákból”. Ezért Orbán szerint ebben a helyzetben az egyetlen megoldás a fegyverszünet.

Az újságíró emlékeztette Orbánt, hogy Vlagyimir Zelenszkij elnök ellenzi a befagyott konfliktust. “Ismerem ezt a gondolatot. De ami igazán számít, ez az, hogy az amerikaiak mit akarnak tenni. Ukrajna megszűnt szuverén országnak lenni. Nincs pénzük. Nincsenek fegyvereik. Csak azért tudnak harcolni, mert mi Nyugaton támogatjuk őket. Tehát ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy békét akarnak, akkor béke lesz” – mondta a miniszterelnök.

Hozzátette: “ha a kezdetektől tárgyalások folytak volna, nem lett volna annyi haláleset, és nem pusztult volna el az ország”. Arra a kérdésre, hogy Orbán háborús bűnösnek tartja-e Putyint, azt válaszolta: “Nem. Nem nekem.”

Magyarország jelenlegi geopolitikai tevékenysége az Orosz Föderációval való kapcsolatok terjesztését és az ukránok nemzetközi színtéren elfoglalt helyzetének “visszaszorítását” célozza.

A kisebbségi jogok vitái miatt Magyarország tele szándékával, hogy megakadályozza Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését. És a vétó feloldásának feltétele Grúzia tagjelölt státuszának megadása. Ez áll a Szabadság Rádió újságírója, Rikard Jozwiak kiadványában. Jozwiak néhány EU-s beszélgetéspartnere úgy véli, hogy Ukrajna az év végéig zöld utat kap a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, Magyarország azonban még vétójogot szabhat ki.

“A brüsszeli megbeszélésen az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtásáról szóló jelentés bemutatása után Magyarország nagyon kritikus volt Kijevvel szemben, mert nem tesz eleget a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében” – jegyzi meg. Az egyik lehetőség, amely szerint Budapest jövőben jóváhagyja az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, Grúzia tagjelölti státuszának megadása, amelyet tavaly a reformok visszahúzása miatt megtagadtak.

Nem nehéz megérteni Magyarország vágyát Grúzia leggyorsabb csatlakozására – ennek az országnak is van olyan kormánya, amely az oroszbarát érdekeket képviseli bel- és külpolitikában egyaránt. A budapesti kormány tevékenysége a rákos daganat az EU és a NATO szervezetében is. A magyar és az ukrán nép közötti további “viszály” nem hoz pozitív eredményt, ezért maguknak a magyaroknak kell meghozniuk bizonyos döntéseket, és közvetlenül be kell avatkozniuk az állampolitikába. Ezeket a lépéseket szigorú brüsszeli szankciókkal kell alátámasztani.