Az Európai Unióból érkező, brit egyetemekre jelentkező diákok száma a statisztikák szerint felére csökkent a Brexit óta. Elsősorban az Olaszországból, a Németországból és a Franciaországból érkező hallgatók száma esett vissza Nagy-Britanniában.
Abrit felsőoktatás adatait monitorozó Higher Education Statistics Agency (HESA) most tette közzé a Brexit utáni első év adatait, amely szerint a unióból érkező felsőoktatási hallgatók számának jelentős visszaesését mindenekelőtt az egyetemistáknak járó támogatások visszaesése okozhatta – írja a The Guardian.
A Brexit óta a lakhatási és a diákhitel támogatások sem elérhetőek azoknak az unióból érkező diákoknak, akiknek még nincs letelepedési státusza az Egyesült Királyságban. Magyarul a britek unióból való kilépése olyan szinten drágította meg az unióban élők számára a brit felsőoktatást, hogy már nem igazán éri meg jelentkezni Nagy-Britannia elit és kevésbé elit egyetemeire.
A Brexit előtt speciális uniós státuszuk miatt a tagállamok valamelyikéből érkező diákok 9000 font úgynevezett home fee díjat fizettek a nagy-britanniai felsőoktatásért, amelyet kiegészíthettek különböző diákhitel konstrukciókkal. Ezeket az összegek a Brexit óta akár a négyszeresükre is emelkedhettek.
Az EU-ból érkező, alap- vagy posztgraduális képzés első évfolyamára beiratkozó hallgatók száma a Brexit hatálybalépése előtti évben, 2020-ban 66 680-ról 31 000-re csökkent 2021-ben. Ez volt az első év, amikor az uniós hallgatókat ugyanúgy kezelték, mint például a Kínából vagy az Indiából érkezőket.
A Brexit hatása azonban a legjelentősebben az alapképzés szintjén jelentkezik: a hivatalos adatok szerint 2021-ben mindössze 13 155 uniós hallgató iratkozott be az alapképzés első évfolyamára, szemben az egy évvel korábbi 37 530-zal.
Írország és Kína a két legnagyobb alternatíva
A HESA szerint a legnagyobb visszaesés a Brexit után az Olaszországból, a Németországból és a Franciaországból érkező diákok esetében történt. Az ügynökség azt is megjegyzi, hogy például a francia diákok egyes számú alternatív felsőoktatási célállomása Írország lett.
Ugyanakkor a kínai hallgatók száma a brit egyetemeken a 2017-2018-as 107 000-ről tavaly 151 000-re emelkedett. Ettől függetlenül az EU-n kívülről érkező hallgatók számának növekedése nem ellensúlyozta az uniós hallgatók elvándorlását az alapképzésben, illetve nem pótolja a sokszínűséget, ahogy gyógyírként sem szolgál a brit egyetemek elszenvedett anyagi veszteségeire.