Orbán Viktor uniós ellenlábasa, Mark Rutte, vagy ahogy a magyar miniszterelnök nevezte, a „holland fickó” lehet a NATO új főtitkára. Kérdés, hogy mi következik ebből hazánkra nézve.
Mark Rutte leköszönő holland kormányfő lehet a NATO következő főtitkára, miután hamarosan megüresedik az észak-atlanti katonai-politikai szövetség vezető tisztsége – jelentette ki Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete egy online sajtótájékoztatón a Dutch News című angol nyelvű hírportál szerdai jelentése szerint.
Az amerikai diplomata a sajtótájékoztatón azt mondta: a szövetség tagállamai arra törekszenek, hogy lehetőség szerint már „ez év első negyedévében” jelöltet válasszanak a NATO ősszel megüresedő vezetői posztjára.
„Nem hiszem, hogy titok lenne, hogy Rutte miniszterelnök érdeklődését fejezte ki a feladat iránt” – fogalmazott Smith, majd hozzátette: jelenleg Rutte az egyetlen, akinek jelölése lehetőségét a szövetség vizsgálja.
A jelölt kiválasztási folyamata világos, ezért számítani lehet arra, hogy a következő néhány hónapban a tagországok megegyezésre jutnak az új főtitkár személyéről – tette hozzá az amerikai NATO-nagykövet.
Mivel Hollandiában tavaly novemberben előrehozott választásokat tartottak, és a kormányalakítási tárgyalások jelenleg is zajlanak, ha a katonai szövetség már az új holland kormány megalakulása előtt Rutte mellett dönt, Ruttének el kell döntenie, hogy ügyvivőként folytatja-e munkáját, vagy leköszön, hogy felkészüljön a következő megbízatására. Utóbbi esetben pártjának, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártnak találnia kell valakit, aki átveszi a négypárti ügyvivő kabinet átmeneti vezetését.
Miután Angela Merkel 2021 végén 16 év kancellárság után visszavonult a politikától, két olyan miniszterelnök maradt Európában, aki kirívóan hosszú ideje vezette az országát: Orbán Viktor, aki 2010 májusa óta miniszterelnök, és Mark Rutte, aki csak kicsivel volt mögötte lemaradva, ő 2010 októbere óta vezette Hollandiát – írtuk meg egy korábbi cikkünkben.
Mark Rutte távozásával Orbán Viktor alaposan elhúz a leghosszabb ideje hivatalban lévő EU-s miniszterelnökök versenyében. Ha nemcsak az EU-t nézzük, hanem az egész kontinenst, akkor a belarusz diktátor, Alekszandr Lukasenko kerül ki győztesen, ő jövőre lesz 30 éve hatalmon, orosz kollégája, Vlagyimir Putyin idén szilveszterkor 24 éve.
Bár Rutte és Orbán régóta ismerik egymást, kettejük kapcsolata sosem volt felhőtlen. 2020-ban, az uniós költségvetés vitája után a magyar miniszterelnök azt nyilatkozta: „Ha nem jön létre a megállapodás, az nem miattam lesz, hanem a holland fickó miatt”. „Nem szeretek ujjal mutogatni, de a holland úr a felelős azért a felfordulásért, amiben most vagyunk”.
Rutte egy parlamenti vitában utalt Orbánra ugyanabban az évben: „Kiderült tehát, hogy példát kell vennem Orbán úrról, tehát korlátoznom kell a melegek jogait Hollandiában, korlátoznom kell a sajtószabadságot Hollandiában, korlátoznom kell a kis pártok jogát a választásokon való részvételre. Örülök, hogy nem hasonlítok arra az emberre!”
Mark Rutte végül a bevándorláspolitikába bukott bele, és bár pártja nem áll rosszul a közvélemény-kutatásokban, már sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha újraindul a miniszterelnöki posztért.
(Az új holland bevándorlási rendszer a menedékkérőket két státuszba sorolta volna, az „A” státusz állandó tartózkodási engedélyt jelentene, a „B” státusz ideiglenes lenne. A vita konkrétan arról szólt, hogy a „B” státuszú személyek jogosultak-e családegyesítési jogokra is. A negyedik Rutte-kormány ezen a vitán robbant szét.)
Abban ugyanakkor igaza volt, hogy nem hasonlít Orbán Viktorra. Úgy lett ugyanis a leghosszabb ideig hivatalban lévő holland miniszterelnök, hogy nem alakította át a választási törvényeket, és az országa politikai-gazdasági rendszerét.
A NATO jelenlegi főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg 2024 októberéig tölti be a tisztséget, miután 2023 nyarán további egy évvel meghosszabbították a megbízatását. Az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta a NATO főtitkára. Eredetileg négy évre választották meg, de megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben két-két évvel, tavalyelőtt és tavaly pedig további egy-egy évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára.
Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.
A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint el is nyert.
Távozik a politikából a teflonminiszterelnök, aki örül, hogy nem hasonlít Orbánra
4652 nap után távozik Mark „Teflon” Rutte, a holland és az európai politika állócsillaga. A „holland fickó” – ahogy Orbán egyszer nevezte – nem hozott létre rendszert, egymást követő koalíciós kormányok összetartásának fáradságos munkájával maradt hatalmon.