Magyarország az EU és a NATO-szövetség egyetlen tagja, amely még mindig szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal Ukrajna teljes körű inváziója után.
Európát hetente megrázzák a budapesti hírek. A nagy bel- és társadalompolitikai problémák mellett Magyarország lép fel minden európai érdek ellenében az Oroszország Ukrajna elleni háborúja ügyében. A közelmúlt eseményei sem voltak kivételek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten a látogatásra érkezett Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel. Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország továbbra is nyitva akarja tartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, és folytatni kívánja az “ésszerű és pragmatikus együttműködést”. Általánosságban elítélte a háborút, és béketárgyalásokra szólított fel, de bírálta a fegyverellátást Ukrajnának, és nem hibáztatta Oroszországot az invázióért. “A lehető leghatározottabban elítéljük a háborút, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a fegyverszállítás állandósítja a háborút” – mondta Szijjártó, megismételve, hogy Magyarország nem küld fegyvert.
Szijjártó azt is hozzátette, hogy arra számít, hogy a Roszatom orosz atomenergia-ügynökség 2030-ra és 2031-re két új reaktort épít a paksi atomerőműben. Szijjártó megismételte, hogy Magyarország mindaddig nem támogatja az Európai Békealap, az EU Ukrajna-segélyprogramjának következő részletének kifizetését mindaddig, amíg Ukrajna ki nem zárja a magyar OTP Bankot a “nemzetközi háborút támogatók” listájáról.
Szerinte nem csak 500 millió euróról van szó, amelyet az ország kormánya már letiltott, hanem Ukrajnának a jövőbeni segítségnyújtásra vonatkozó javaslatokról is. A magyar Külügyminisztérium vezetője hangsúlyozta, hogy Kijev érvei amellett, hogy a bank szerepeljen ezen a listán, “nevetségesek”, és a pénzügyi szervezet maga gondoskodik arról, hogy részvétele az Orosz Föderáció bankszektorában ne haladja meg a 0,1 százalékot.
Murasko viszont a tájékoztatón azt mondta, Moszkva támogatja az Oroszországban működő magyar cégek munkáját.
“Támogatni fogjuk a magyar cégek munkáját az Orosz Föderációban” – mondta Murasko. Az atomerőművel kapcsolatban hozzátette: “Paks egy olyan projekt, amelyet közösen valósítunk meg, és mindkét fél érdekelt abban, hogy ezt a projektet a megállapodásnak megfelelően hajtsák végre.”
A magyar kormány tevékenysége könnyen “oroszbarátnak” minősíthető. Nem csoda, hogy az ország eljutott a The Economist “Putyin hasznos idiótái” című cikkébe. A kiadvány rangsorolta az orosz rezsimet támogató legnagyobb európai országokat, élükön Magyarországgal és Ausztriával, köztük az orosz rezsim akaratlan cinkosait. “Azok között, akik Putyint segítik, több európai kormány is van. Orbán Viktor, Magyarország 2010 óta miniszterelnöke a legszembetűnőbb. A populista többször bírálta a Nyugat támogatását Ukrajnának, és továbbra is orosz gázt importál Magyarországra. Kormánya a NATO és az EU-tagállamok által Ukrajnába szállított fegyverek tranzitját tiltja” – áll a cikkben.
A cikk szerzői rámutatnak, hogy az Orosz Föderációhoz közeli országok értelmiségijei a tömegtájékoztatásban és az akadémiai körökben – ahogy korábban is – “szívesen figyelmen kívül hagyják Oroszország birodalmi szándékainak és a bűnözésbe süllyedésének bizonyítékait, ehelyett arra panaszkodnak, hogy Európa részt vesz az Amerika és Oroszország közötti proxy háborúban”.
Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormány példája a legélénkebb abszurditásában. Az Ukrajnával közös határral rendelkező Budapestnek tisztában kell lennie azokkal a kockázatokkal, amelyekről a hasonló helyzetű lengyelek szinte nap mint nap beszélnek: ők következnének a sorban, ha Moszkvának sikerülne végrehajtania Ukrajna elfoglalására vonatkozó tervét.
Ráadásul Oroszország történelmileg a magyar nemzet ellensége: csak azt érdemes felidézni, hogy Moszkva a bécsi “meghívására” 1849-ben Magyarországon brutálisan leverte a népek tavaszát, vagy hogyan a szovjet tankok „taposták” az 1956-os forradalmat.
Ukrajna és Európa felháborodott Magyarország és különösen Orbán viselkedésén. Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsosa kommentálta a magyar miniszterelnök botrányos kijelentéseit.
“A kérdés az, hogy maga Orbán mennyire szubjektív, ha ilyen nyíltan lealacsonyítja az európai értékeket, szigorúan ragaszkodik az orosz propagandamítoszokhoz. És mennyire lehet nem tisztelni Magyarországot, hogy ilyen cinikusan a történelmi sárba tiporja saját országa hírnevét” – mondta Podoljak.
Orbán Viktor politikai stratégiája az európai egység aláásását célozza, mert a minisztere az Orosz Föderáció közvetlen befolyása alatt áll. Ezt tükrözi az is, hogy Magyarországot Európában az Orosz Föderáció európai szatellitjáként tekintik.