Az EU-tagországok külügyminiszterei ismét nem tudtak megegyezni egy 500 millió eurós katonai segélyrészletről Ukrajnának. A vonatkozó javaslatot Magyarország blokkolta. Szijjártó Péter külügyminiszter megerősítette, hogy Budapest továbbra is blokkolja az Európai Békealap 500 millió eurós részletének kiutalását, amelynek forrásait Ukrajna katonai segélyeinek finanszírozására fordítják.
A magyar külügyminisztérium vezetője a „rendkívüli nyomás” miatt panaszkodott, hogy beleegyezzen az Európai Békealapból 500 millió euró odaítélésébe. „Természetesen ezt nem támogattam, hiszen továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy amíg nem kapunk garanciákat az ukrán korrupcióellenes ügynökségtől arra vonatkozóan, hogy a magyar OTP bank vagy bármely más magyar cég a koholt vádak alapján nem kerül fel a nemzetközi háborús szponzorok listájára, ebben az ügyben nem tudunk előrelépni” – mondta.
Szijjártó emlékeztetett, hogy az említett 500 millió eurót nem közvetlenül Ukrajna kapja, hanem az EU-államok, hogy kompenzálják fegyvereik szállítását, így „senki sem akadályoz meg senkit Ukrajna támogatásában”.
Emlékeztetünk azonban arra, hogy október elején Ukrajna levette a listáról az OTP Bankot, ezzel eleget téve Budapest egyik kiemelt követelésének. Ennek ellenére Magyarország azt állítja, hogy Ukrajna állítólag nem adott garanciát arra, hogy soha többé nem fordul elő az OTP Bankkal vagy bármely más magyar vállalkozással fennálló helyzet, ezért továbbra is fenntartja vétójogát.
A budapesti hasonló „félelmek” mesterséges akadálynak tűnnek Ukrajna útján a szükséges anyagi források megszerzéséhez. Kijev komoly engedményeket tett azzal, hogy az OTP-t levette az Orosz Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agresszióját finanszírozó cégek listájáról. Érdemes megjegyezni, hogy ez a bank aktívan együttműködik Oroszországgal és orosz ügyfelekkel, aminek köszönhetően jelentős források jutnak Moszkvába jutalékok, adók formájában. Ugyanebben a témában egyébként november 14-én Brüsszelben is ülést tartanak az Európai Unió védelmi miniszterei. Amint azonban az egyik diplomata beszámolt róla, nem is valószínű, hogy konszenzusra juthatnak – Magyarország álláspontja miatt is.
Az OTP az EU-döntésekkel dacolva is folytatja oroszbarát tevékenységét, és maga Budapest semmit sem fog tenni ellene. Orbánnak és a Fidesznek nagymértékben hasznos, hogy a bank a magyar-orosz „barátság” erősítésén dolgozik. Ezért az „ukrán garanciákról” szóló ilyen aktív beszélgetések csak azt jelzik, hogy Budapest már nem az OTP feltételes biztonsága, hanem sokkal inkább a Moszkvával való stabil jó kapcsolat fenntartása érdekében cselekszik.
Összefoglalva: Ukrajna mindent megtett azért, hogy Magyarország ne akadályozza a Kijevnek nyújtott uniós segélyt. Budapestnek azonban megvan erről a saját véleménye, mert ő maga nem kap pénzt Brüsszeltől. Magán Magyarországon a háború nélkül is gondok vannak a jogállami intézmények működésével. Ráadásul ez az EU hivatalos álláspontja. A demokratikus normák be nem tartása miatt az EU 6,3 milliárd euró kifizetését blokkolta az európai költségvetésből Budapestnek.
Brüsszel többször is azzal vádolta az Orbán-kormányt, hogy megsértette az uniós elveket az emberi jogok, a demokratikus normák és a korrupció elleni küzdelem terén. Most az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások kapcsán Orbán nyiltan azt mondja, hogy Brüsszel „tartozik” Budapestnek.
Orbán kormánya idén gazdasági stagnálással és növekvő költségvetési hiánnyal szembesült. Magyarország Európa legmagasabb inflációs rátáján küzd, amely az első negyedévben meghaladta a 25 százalékot. A hivatalos Budapest azzal vádolja Kijevet, hogy olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely diszkriminálja a magyar közösséget. A nyelvtörvény kötelezi a kisebbségeket, nem csak a magyarokat, hogy oktatásuk legalább 70 százalékát ukrán nyelven végezzék. „Magyarország álláspontja teljesen egyértelmű: amíg ez a törvény létezik, addig nem lehet megbeszélni az ukránokkal az európai uniós integrációjukról” – mondja Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója. Az OTP-bankra vonatkozó követelmény mellett Magyarország a nemzeti kisebbségek oktatásáról szóló jogszabály módosítását követeli Ukrajnától. Budapest azt állítja, hogy „előrelépést szeretne ebben a kérdésben” december közepéig. A probléma az, hogy a jövő hónapban Magyarország hangját is figyelembe veszik, amikor Ukrajna EU-tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséről lesz szó.
Ez nem az első eset, hogy Magyarország zsaroláshoz folyamodik, amikor az EU közös döntéseiről van szó Ukrajna támogatásáról. Így 2022-ben Orbán kormánya megvétózta azt a javaslatot, hogy Ukrajnának 2023. évre 18 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást nyújtsanak. Aztán Budapest további pénzt alkudozott magának, és megszüntette vétójogát az Ukrajnának szánt pénzeszközökkel kapcsolatban.