A magyar parlament ismét elhalasztja a szavazást Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról. Erre a kérdésre csak ősszel terveznek visszatérni – számol be a HVG.hu portál. Bár még van egy kis esély arra, hogy visszatérnek ehhez a kérdéshez, mert a tervek szerint a jövő héten, a nyári szünet előtt háromnapos ülést tart a Magyar Országgyűlés.

A képviselőházi bizottság ülésén a kormánypártok nem támogatták az ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) azon javaslatát, hogy Svédország NATO-csatlakozását vegyék fel a jövő heti napirendre. A Fidesz politikai okok miatt csaknem egy évet elhalasztotta a kérdést, így egyre valószínűbb, hogy a szavazást az őszi ülésszakra halasztják, amely várhatóan szeptember 25-én kezdődik. Megjegyzendő, hogy a Fidesznek bármikor joga van Svédország tagságáról szóló szavazási kezdeményezést benyújtani, az ellenzék pedig nagy valószínűséggel támogatná is, de ez nem történt meg.

Dr. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője csütörtökön a parlamenti bizottsági ülésen hosszas halogatás után újabb kísérletet tett arra, hogy végre napirendre tűzze Svédország NATO-tagságáról szóló szavazást, de a kormánypárt nem volt hajlandó szavazni.

“A Fidesz Putyin és Erdogan érdekeit szolgálja azzal, hogy megakadályozza Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti ratifikálását” – mondta Vadai.

Emlékeztetünk arra, hogy Finnország és Svédország 2022 júliusában írt alá jegyzőkönyvet a NATO-csatlakozásról. Ha azonban előbbi már a Szövetség tagja lett, akkor Törökország és Magyarország továbbra is késlelteti Svédország kérelmének ratifikálását.

A magyar kormány szóvivője, Kovács Zoltán viszont azt írta, hogy országa nem ratifikálja a kérelmet, különösen a “kapcsolatok folyamatos aláásása miatt Svédország oldaláról”.

Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarországnak indokolnia kell, miért döntött úgy, hogy Svédország NATO-csatlakozása ratifikálásának kérdését a parlament őszi ülésszakára halasztja.

“Reméljük, hogy Magyarország nagyon egyértelműen megfogalmazza egy ilyen döntés okait és motivációit. Sajnos Magyarország részéről még nem hallottunk egyértelmű álláspontot arról, hogy miért késik Svédország csatlakozási jegyzőkönyvének ratifikálása” – mondta Landsbergis.

Leszögezte: Magyarországnak teljes mértékben meg kell értenie döntésének következményeit az egész NATO biztonságára nézve, beleértve a balti térséget is.

“Litvánia álláspontja egyértelmű és változatlan: várjuk a lehetőséget, hogy Svédországot a NATO tárgyalóasztalánál üdvözölhessük a vilniusi csúcstalálkozón” – tette hozzá a litván külügyminisztérium vezetője.

Budapest korábban halogatta Finnország NATO-ajánlatának ratifikálását, de Ankara jóváhagyása után azonnal beleegyezett a döntésbe. Ezért a szakértők Svédországnak a Szövetséghez vezető útján a legnagyobb problémát Törökországban látják. A szakértők ugyanakkor megfeledkeznek a magyar oroszbarát parlament pszichológiájának sajátosságáról. Ezért nem zárható ki, hogy a Szövetség terjeszkedésének ilyen mesterséges késleltetését Putyin hírhedt “vörös vonalainak” átlépése, illetve a magyar álláspontra gyakorolt ​​orosz befolyás okozza.