Oroszország és Magyarország aktívan támogatja egymást közpolitikájukban. Magyar tisztségviselők rendszeresen kiállnak Oroszország mellett, bírálva a Kreml elleni szankciókat és nemzetközi megállapodásokat. Oroszország hangoztatja ezt, megmutatva, hogy van hűséges szövetségese, és hogy Európában megoszlanak a vélemények. A valóságban azonban ez nem így van. Budapest a nyilvános nyilatkozatok ellenére határozatokat szavaz, és szankciócsomagokat hagy jóvá Oroszországgal szemben, akárcsak az Európai Unió többi tagállama.
Ez azonban nem zárja ki, hogy a magyar tömegtájékoztatási eszközök gyakran manipulálják az ukrajnai háborúval kapcsolatos információkat, különösen a híreket.
A magyar kormány – az Európai Unióban egyedüliként – nyilvánosan védi Putyin álláspontját és sugározza narratíváit, ez Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió után sem maradt el. Ugyanakkor az orosz kormánytisztviselők beszámolóiban a korábban kevés figyelmet kapott Magyarország ma Putyin aktív szövetségeseként és a megosztott Európai Unió szimbólumaként jelenik meg. Ezért nem nehéz megérteni, hogy a magyarországi tömegmédia ellenőrzése miért követi a Kreml módszereit.
A magyar kormány már az orosz ukrajnai invázió előtt is élesen bírálta az „angolszász” hírszerzést, hamisnak nevezte az Ukrajna elleni tervezett támadásról szóló tudósításokat, és arra buzdított, hogy ne terjesszen „hisztériát” és „provokációt”. És mindezt – természetesen – a tömegmédia segítségével. Amikor az invázió megtörtént, a magyar kormány arra terelte üzeneteit, hogy Ukrajna képtelen a győzelemre, hogy Kijev katonai támogatása árt azoknak, akik segítették az országot, és hogy az Egyesült Államoknak a lehető leghamarabb fegyverletételre kell kényszerítenie az ukránokat. Ezt az érvelést hivatalos szinten is megismételték „a béke mielőbbi megteremtése jegyében”, ugyanakkor időszakosan az ellenkezőjét hangoztatták: a magyar kormány kiáll Ukrajna mellett és támogatja annak védelmi harcát.
Amikor még 2022 áprilisában parlamenti választásokat tartottak Magyarországon, Orbán híveinek fő vonala az volt, hogy az ellenzék „alkut kötött az ukránokkal”, ezért győzelme esetén Magyarország érdekháborúba keveredik a többiekkel, a lakosság gázellátási zavarokat fog érezni, és az ország gazdaságilag tönkremegy.
A magyar kormány az elmúlt 12 évben Európában egyedülálló központosított médiapiacot hozott létre. 2022-re a magyar média túlnyomó többsége így vagy úgy Orbán Viktor kormánya irányítása alá került. A kormányzati kommunikációban ez így működött:
– ismert politikusok többnyire a mostani kampány fő jelszavait ismételték, és csak utaltak a „veszélyekre”;
– a kormánypárti média ezeket a célzásokat olyan közvetlen külső veszélyekre terjesztette ki, amelyekkel Magyarországnak hamarosan szembe kell néznie;
– ezt követően kormányközeli médiaszemélyiségek próbálták extrém szintre emelni a közösségi oldalakon.
A magyar kormánypárti média gyakran élesen bírálja az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, valamint az Ukrajna védelmét szolgáló nyugati fegyverszállítást. Ráadásul a 2023-ig tartó időszakhoz hasonlóan az orosz állami dezinformáció továbbra is szinte ellenőrizetlenül sugárzott a magyar közönség elé.
A Kreml Magyarországra gyakorolt hatásának szemléltetésére fel kell idéznünk a „Hir Tv” esetét, ahol a média a történetéhez vágott egy 2016-os felvételt, amelyen a tévécsatorna a Krím felé vezető híd elleni támadásról beszélt. A felvételen, amelyen a kormánypárti csatorna szerint az ukránok támogatása látható, valójában angol szurkolók vannak jelen, mégpedig a jelenleg harmadosztályban játszó Wigan Athletic klub szurkolói, akik örültek a góloknak és a csatáruk kiváló formájának. A jól ismert Will Grigg on Fire című dalról volt szó, és a kormánypárti tévé egyik munkatársa úgy gondolta, hogy jó lenne így illusztrálni a krími híd elleni támadást ünneplő ukránokat.
Ez banális példája annak a több száz esetnek, amikor a kormánypárti tömegtájékoztatási eszközök „többségi” pozíciót élveztek a magyarok hivatalos média által terjesztett információkba vetett bizalma tekintetében. Érdemes ellenőrizni minden információt, és sok forrást és megerősítést találni, és nem „vakon” olvasni egy „kormányzati újságot” vagy „hallgatni a kormányzati csatornát/rádiót” és azt gondolni, hogy ez 100 százalékos igazság. Főleg, hogy ugyanezek a tömegtájékoztatási eszközök gyakran ugyanúgy folyamodnak információmanipulációhoz, mint Oroszországban.
Az információs „higiénia” nagyon fontos készség, amellyel minden mai képzett embernek rendelkeznie kell. Abból áll, hogy a különböző forrásokból származó információkat elemezni kell, és a kritikai gondolkodás segítségével meg kell különböztetni, hogy hol van manipuláció, hol pedig megbízható információ.
Egyes magyar tömegmédiák, különösen a kormánypártiak, egyelőre követik azt az elvet, hogy állandóan hinni és bízni fognak bennük. Ezért minden általuk közölt hamis információ megtalálja olvasóját/hallgatóját – az pedig, hogy mennyire igaz, nem fontos. A lényeg, hogy megfeleljen Orbán és „pártja” elképzeléseinek.