Nem tudni, mi áll a csádi államfő „meghívólevelében”, mindenesetre megvan a parlamenti jóváhagyás a magyar katonai kontingens közép-afrikai missziójára. Ez alapján a 200 magyar katona a Csáddal határos másik hat országban – Líbiától Szudánon át Nigerig – is „katonai feladatokat végezhet.”
Titokzatos invitálás, homályos célok és még átláthatatlanabb tevékenység jellemzi a közép-afrikai Csádi Köztársaságba induló magyar katonai kontingenst, amely most már biztosan bevetésre indul, hiszen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter alig három hete bejelentett ötletéhez hétfőn a parlamenti jóváhagyás is meglett:
143 igen, 30 nem, 2 tartózkodás mellett az Országgyűlés támogatta, hogy a Magyar Honvédség egy legfeljebb 200 fős katonai kontingenst küldjön a Magyarországtól 4000 kilométerre fekvő közép-afrikai Csádba.
Ahogy a honvédelmi miniszter, úgy a parlamenti határozat is több indokot felsorol, miért kellene éppen magyar katonáknak katonai akciókban részt venniük egy távoli, Magyarországnak politikai-gazdasági szempontból különösebben nem fontos afrikai állam területén, amelynek érdekességét nem is annyira saját maga adja, hanem az, hogy szomszédos a puccson átesett Nigerrel.
A határozat egy fél mondatban hivatkozik a Csádi Köztársaság elnökének 2023. szeptember 19-i „meghívólevelére”, ám annak szövege nem ismert, azt nem mellékelték, sőt arról eddig nem is beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter mindig csak azzal riogatott, hogy „amennyiben Csád is instabillá válik, akkor olyan migrációs gátszakadásnak lehetünk tanúi, amely akár további százmilliókat indíthat útnak Európa felé”.
Ennek megfelelően a magyar katonai kontingens útnak indításának indokai is hasonlók a parlamenti határozatban:
Magyarország érdekelt a nemzetközi béke és biztonság előmozdítására tett erőfeszítésekben és a terrorizmus elleni küzdelemben,
Magyarország érdeke az Európára nehezedő illegális migrációs nyomás csökkentése, a Száhel-övezet stabilitásának erősítése, ezáltal a transzatlanti térség biztonságának növelése.
A most elfogadott határozat alapján egyelőre meghatározott időre, várhatóan 2024 tavaszától 2025. december 31-ig tartózkodna a legfeljebb 200, váltási időszakban 400 fős katonai egység a mintegy 17 millió lakosú, de Magyarországnál 14-szer nagyobb Csádban. A parlamenti felhatalmazás alapján
a magyar katonák feladata a Csádi Köztársaság területén “tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása.”
Fentiek a Csádi Köztársaság területén végzendő feladatok. Ám a parlamenti határozatnak van egy, a nyilvánosság előtt nem igazán emlegetett pontja is, amely arra is felhatalmazást ad a magyar katonáknak, hogy ne csak Csádban tevékenykedjenek, hanem az azzal szomszédos összes állam területére is lépjenek és ott fegyveresen fellépjenek – tehát akár Nigerben is.
Ugyanis a parlamenti „hozzájárulás kiterjed nemzetközi jogi mandátum vagy állami meghívás esetén és annak birtokában a Hungary Helps Ügynökség feladatainak támogatására vonatkozó a Csádi Köztársasággal határos államok területén – az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásának érdekében – végzendő katonai feladatokra is.”
Az üldözött keresztények külföldi megsegítésére létrehozott Hungary Helps Ügynökség – amely egy formailag állami tulajdonú gazdasági társaság – ugyanis egy korábbi kormánydöntés alapján fontos szerepet kap Csádban. A magyar kormány „komplex támogatásként” és a Hungary Helps Program részeként „humanitárius és fejlesztési központ” nyitását készítette elő Csádban.
Erről a „komplex támogatásról” már kicsit többet is elárul a határozat indoklása. Eszerint Csádban egy olyan „komplex” szerepvállalás elindítását tervezi a kormány, amelyből „hazánk a katonai-biztonsági szempontokon túl gazdasági, társadalmi szempontból is hozzá tud járulni a stabil biztonsági környezet kialakításához, fenntartásához”.
E „komplex megközelítés” lényege a szöveg szerint, hogy „a magyar katonai jelenlét mellett magán/állami szereplőknek a célországok, céltérségek agráriumában (pl. öntözési technológiák, feldolgozóipar), gazdaságában (nyersanyagok kinyerése, energetikai dimenzió), külkereskedelmében (védelmi, kettős felhasználású termékek forgalma) és társadalmi stabilizációjában (ösztöndíjak, nemzetközi fejlesztési tevékenység, vallásdiplomácia, civil-katonai együttműködési projektek) a magyar nemzeti érdekkel összeegyeztetett módon legyen lehetőségük részt vállalni.”