Az Ipsos Global Education Monitor azt vizsgálta, mennyire elégedettek országonként az oktatással és hogy kiszorítanák-e a tantermekből a mesterséges intelligenciát.
A felmérés arra mutat rá, hogy 29 országban inkább rossznak mondják az oktatási rendszert a lakosok, mint jónak. Azonban jelentős eltérés mutatkozik abban, hogy a lakosság szerint hogyan működik az ország oktatási rendszere.
Míg Szingapúrban és Írországban a leginkább elégedettek az oktatással, addig Magyarországon a legkevésbé: a megkérdezettek kétharmada szerint rossz a rendszer.
A felmérés főbb megállapításai között szerepel, hogy
a 29 vizsgált országot összevetve a megkérdezettek 33 százaléka, azaz háromból egy ítéli jónak az oktatás színvonalát, 36 százalékuk pedig elégedetlen vele,
az iskolás korú gyermekek szülei azonban nagyobb valószínűleg vannak pozitív véleménnyel.
45 százalékuk nem ajánlaná a tanári pályát,
továbbá a 29-ből 28 országban gondolják fontosnak a diplomaszerzést.
A válaszadók nagyjából egyharmada véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia pozitív hatással lesz az oktatásra, főként a nyugati országokban (USA, Kanada, Franciaország) gondolják ennek ellenkezőjét.
Összesítésben azonban nincsenek nagy különbségek az országok és a régiók között: Szingapúrban, a legpozitívabb országban négyből hárman gondolják jónak az oktatási rendszert, ebből 27 százalékuk kiválónak. A második helyen Írország áll, ahol a lakosság 63 százaléka elégedett az oktatással, Ausztriában pedig 57 százalékuk.
Még Latin-Amerikában is jobbnak tartják az oktatást, mint itthon
A spektrum másik végén mi állunk: a magyar válaszadók mindössze 8 százaléka elégedett az oktatással, tízből kevesebb mint egy. Kétharmaduk (67 százalék) szerint rossz a színvonal.
Az összes ország közül nálunk gondolják azt a legtöbben, hogy a politika-ideológiai elfogultság jelenti az egyik legnagyobb kihívást az oktatási rendszerben.
Magyarország után Peruban (10 százalék), Chilében (11 százalék), és Argentínában (15 százalék) mondják a legkevesebben jónak az oktatást. Bár a többi latin-amerikai országban magasabb az elégedettségi szint, nagyobb valószínűséggel jellemzik a rendszert rossznak, mint jónak.
Azonban sokak szerint nem csak az országuk oktatási rendszere rossz, hanem a színvonal is egyre romlik. Majdnem minden második válaszadó érzi úgy, hogy rosszabb lett az oktatás ahhoz képest, mint amikor még ő járt iskolába, a legtöbben – négyből hárman – Argentínában.
Hasonló véleményen vannak az európai országok is: egyedül Írországban gondolják úgy a térségben, hogy jobb most iskolába járni, mint régen (56 százalék). Magyarországon, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Németországban és Olaszországban majdnem minden második ember negatívan vélekedik a színvonal változásáról. Az iskolába járó gyermekek szülei következetesen pozitívabban ítélik meg az országuk oktatási rendszerét.
A felmérés alapján általánosságban megfigyelhető, hogy minél régebben jártak iskolába a válaszadók, annál nagyobb valószínűséggel mondják, hogy az iskola ma rosszabb, mint amikor ők tanultak. A „baby boomer″ generáció tagjainak 57 százaléka szerint ez a helyzet, és csak minden negyedik (25 százalék) mondja, hogy ma jobb. Az X generáció szülötteinek 49 százaléka és az ezredfordulósok 38 százaléka gondolja úgy, hogy színvonaltalanabb a mai oktatás.
Taszító a tanári pálya
A 29 megkérdezett országból a többség nem tanácsolná a tanári pályát másnak. Hat országban – Magyarországon, Japánban, Lengyelországban, Dél-Koreában, Franciaországban, Németországban és Magyarországon – a többség azt mondja, hogy nem ajánlaná gyermekének vagy egy fiatalnak, hogy tanár legyen belőle. A legnagyobb arányban az ázsiai és a csendes-óceáni térségben biztatnák a fiatalokat a tanári hivatásra.
Általánosságban mindenhol elismerik, hogy a tanárok keményen dolgoznak, ugyanakkor megoszlik a vélemény abban, hogy elég fizetést kapnak-e. 46 százalék szerint a tanárokat megfelelően fizetik, míg ugyanilyen arányban vannak azok, akik nem értenek egyet ezzel. Indiában, Szingapúrban és Malajziában gondolják a legtöbben, hogy a tanárokat elég bért kapnak.
Argentínában és Magyarországon négyből hárman mondják, hogy a tanárokat nem fizetik megfelelően.
Van helye a gépagynak a tantermekben
Az Ipsos felmérése arra is rámutat, hogy az emberek úgy gondolják: a technológia az osztályteremben, például a mesterséges intelligencia, inkább pozitív, mint negatív hatással lesz az oktatásra. Indonéziában a legmagasabb a támogatottsága a mesterséges intelligenciának (54 százalék), de pozitívan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a latin-amerikai térségben is.
Kanadában, az Egyesült Államokban és Franciaországban nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a technológia rossz hatással lesz az oktatás színvonalára. Ugyanezekben az országokban nagyobb valószínűséggel gondolják azt is, hogy a mesterséges intelligenciát be kellene tiltani az iskolákban.
Bár a technológiához és és annak a diákok életében betöltött szerepéhez való hozzáállás tekintetében megoszlik a vélemény, abban inkább egyetértés mutatkozik, hogy a tanároknak képzést kellene kapniuk a témában.
A 29 ország kétharmada szerint a pedagógusoknak képzést kellene kapniuk arról, hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát a tanítási módszereikben, és tízből hét tanár úgy véli, hogy meg kellene mutatni a diákoknak, hogyan használják azt.
Abban is nagy az egyetértés, hogy meg kellene tanítani a tanároknak, hogyan szűrjék ki azt, ha egy diák a mesterséges intelligenciát használja a dolgozatok és a házi feladatok megoldásához a saját tudása és képességei helyett.