A múlt heti uniós csúcstalálkozó forgatagában kevés figyelmet kapott a tény: Lengyelország felé is megindultak az uniós források. A lengyelek – méretük okán – nagyságrendekkel több pénzre jogosultak, mint Magyarország, az új lengyel kormány a Brüsszellel való együttműködést helyezte a középpontba.

Miközben Magyarország legjobb esetben februárban juthat először uniós finanszírozáshoz, legjobb esetben közel egymilliárd euró értékben, Lengyelország ezekben a napokban több mint ötmilliárd eurós utalásra számíthat, és további 6,3 milliárd eurós számla kiegyenlítése is napirenden van. Bár Magyarország esetében 10,2 milliárd euró felszabadítása vált lehetővé, ez azonban csak utófinanszírozással, a hétéves költségvetés keretében használható fel.

Az új lengyel miniszterelnök, Donald Tusk pénteken tárgyalt Brüsszelben Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A két politikus megerősítette, hogy Lengyelország benyújtotta első kifizetési kérelmét a helyreállítási alaphoz, 6,3 milliárd euró értékben. A Bizottság most megvizsgálja, hogy megvalósultak-e a kifizetéshez fűződő célok és azt is, hogy a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása érdekében végrehajtották-e a megfelelő lépéseket. Utóbbi ugyanis blokkolja a hétéves költségvetésben, illetve a helyreállítási alapokban szereplő pénzeket is. És nem kevés pénzről beszélünk:

• a hétéves költségvetésben mintegy 76 milliárd euró szerepel Lengyelország mellett,
• a helyreállítási alapokból pedig 59,8 milliárd euróra (34,5 milliárd euró hitelre és 25,3 milliárd euró  vissza nem térítendő támogatásra) jogosultak.

A lengyelek azonnali pénzhez is jutottak: az Európai Bizottság 5,1 milliárd eurót szabadított fel számukra a helyreállítási forrásból, amelyet előlegként utalnak át – mindenféle megkötöttség nélkül.

Összesen tehát 136 milliárd euró Lengyelországot megillető pénzről beszélünk akkor, amikor a zárolt magyar pénzek együttes összege mintegy 32 milliárd euró volt, ami most lecsökkent 22 milliárdra.

Komolyan vesszük a jogállamiságot

– ezt mondta Donald Tusk, amikor találkozott Von der Leyennel. A most benyújtott számlák a megújuló energiaforrások, valamint hidrogén- és energiatárolási technológiák támogatására terjednek ki. De szerepel a tételek között a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a vállalkozások digitalizálása, a három éven aluli gyermekek jobb gyermekgondozási lehetőségeinek biztosítása, a nagy sebességű internethez való hozzáférést biztosító hálózati infrastruktúra fejlesztése, az orvosi oktatási létesítmények kapacitásának növelése és a közlekedés biztonságának fokozása is.

Az összegekhez való hozzáférésnek – leszámítva a már említett előleget – a helyreállítási tervben foglaltak túl három feltételnek kell megfelelni. Ezek a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarájához kapcsolódnak, illetve az Arachne nevű, a tagállami ellenőrzési rendszereket támogató informatikai eszköz használata az elvárások között van.

Keményen kell dolgoznunk. De tekintettel az Ön eddigi és tervezett intézkedéseire, remélem, hogy közösen meg tudjuk oldani ezeket a problémákat

– fogalmazott Ursula von der Leyen Tusk jelenlétében.

Forrás:https://hvg.hu/eurologus/20231218_Lengyelorszag_nagysagrendekkel_tobb_penzt_kap_mint_Magyarorszag