A török és az európai delegáció Lvovba (Ukrajna) érkezésével minimális elmozdulások a holtpontról az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalási folyamatban figyelhetők meg. Ez vonatkozik mind a kijevi, mind a moszkvai hatóságok helyzetére. A Kreml helyzetével kapcsolatos tudósítások azonban gyökeresen eltérnek attól, amit Zelenszkij Elnöki Hivatalában hangoztatnak.
Egyértelmű a nézetek megoszlása: orosz és ukrán. Mindegyikük arra helyezi a hangsúlyt, hogy az egyik fél nagyobb haszonra tegyen szert. „Ez a kérdés különösen fontos Ukrajna számára, mert minden engedménye Oroszországnak engedményeket jelent ukrán területe felosztásában és elméletileg veszteséget jelenthet a háborúban” – mondja Vladimir Zelenszkij, aki még júliusban parancsot adott Dél-Ukrajna orosz megszállás alóli felszabadítására.
Kijev az első hónapokban a jelenlegihez hasonló előnnyel nem rendelkezve mindennek ellenére diplomácia segítségével próbálta megtalálni a megfelelő utokat a tárgyolásokhoz és a konfliktus lezárására. Az orosz fél követelései azonban nem voltak teljesen elfogadhatóak az ukrán fél számára, mivel a diplomáciát a hadsereg igénybevételével párhuzamosan alkalmazták, és az ukrán fegyveres erők minden katonai akciójának fő célja az ideiglenesen megszállt területek visszatérése és a maximális erőfeszítések megtétele a polgári áldozatok számának minimalizálása érdekében (ukrán földön élő ukránok és oroszok egyaránt).
A polgári lakosság elleni orosz háborús bűnök (Bucha, Irpin és több száz más, még mindig megszállás alatt álló város) miatt azonban a béketárgyalások eleve nem jöhettek létre. Ez arra kényszerítette Ukrajnát, hogy teljes mértékben kötelezze el magát a konfliktus katonai megoldása mellett, mert orosz megszállók érkeztek a földjükre, amelyet állítólag meg kell védeniük, és ugyanezek az orosz megszállók embereket ölnek és kifosztják a földet. És érdemes megemlíteni az Oroszország által Ukrajnával aláírt összes megállapodás megzavarását is. Friss példa erre a „gabonaszerződés”, amely még két napig sem tartott békésen.
Az orosz hadsereg atrocitásai, a megállapodások be nem tartása, a képmutatás – ezek a fő tényezők, amelyek miatt még nem zajlottak le a tárgyalások, és a felek nem kezdtek el tárgyalni. Most, amikor az ukrán fegyveres erők napról napra növelik katonai potenciálját, és amikor az Oroszország által megszállt ukrán területeken nap mint nap megsemmisítik az orosz katonai bázisokat és a készletek és fegyverek tárolására szolgáló raktárakat, Kijevnek taktikai és stratégiai előnye is van. A jó minőségű nyugati fegyverek arányosan pozitív eredményt adnak Ukrajna számára.
Az orosz narratívák meglehetősen primitívek, és nem állítják elő, hogy eredetiek – Ukrajna az USA bábja, minden döntés csak a Fehér Ház és a Pentagon belátása szerint születik. Így igazolja a Kreml az orosz fegyveres erőknek az ukrán nép ellen elkövetett bűneit. Ukrajna tárgyalásokkal kapcsolatos negatív álláspontjáról szólva a Kreml egyszerűen alibit kreál magának, a „ha ők nem akarják, mi sem fogjuk” elve alapján cselekszik. Oroszország egyszerűen továbbra is terjeszti az országkárosító álhíreket Ukrajna ellen, például a „kijevi junta különleges hadművelet” a donbászi civilek ellen oroszbarát nézeteik miatt.
Érdemes megemlíteni, hogy Ukrajna még Kijev régió áprilisi felszabadulása után is kész volt tárgyalóasztalhoz ülni, és ragaszkodni a kísérteties esélyekhez a béke és legalább valamiféle államközötti kapcsolat fenntartása érdekében. Jelenleg Ukrajna is kész tárgyalni Oroszországgal, de az még nagy kérdés, hogy a Kreml kész-e vállalni a felelősséget az „Európa kenyérkosár” területén elkövetett katasztrófákért és visszaadni az elfoglalt területet.
#Oroszorszag #Ukrajna #beszel #targyalasok