Paczolay Máté szerint ami a munkácsi magyar középiskolában történik, az kétoldalú megállapodásokkal, a Velencei Bizottság, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának intézkedéseivel is szembe megy.
Már augusztus közepén „durva támadásról” írt a városvezetés részéről kárpátaljai Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola a Facebook-oldalán, másnap kiderült: Pauk Marija személyében olyan új intézményvezetőt neveztek ki a középiskola élére, akinek nincs kötődése a magyar közösséghez. A korábbi igazgatót januárban küldték el a korára hivatkozva, akkor ez ellen tiltakozott tantestület és a Munkácsi Városi Tanács képviselőinek egy része is.
Szeptember 1-én Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke arról beszélt, az iskolában ukrán osztályokat indítana az új intézményvezető, amit egy városi tanácsbeli politikai konfliktusra vezetett vissza. Popovics Béla, az iskola egyik pedagógusa pedig úgy látja, a helyi városvezetés mindent elkövet annak érdekében, hogy az intézményben felszámolják a magyar nyelvű oktatást.
Az iskolavezetés az iskola egyik Facebook-posztja szerint azt jelezte, rövidtávú céljuk az iskola ukránosítása, a magyar idegen nyelvként oktatása, és már szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul történő oktatása. Az ukrán első osztály végül a tanárok egységes tiltakozása után egyelőre nem valósult meg, emellett jelenleg megmaradt a magyar nyelvű oktatás is.
Ám a konfliktus újabb állomása volt, amikor az iskola közösségi médiás bejegyzése alapján a tanévnyitón nem engedték lejátszani a magyar himnuszt, emellett tilos volt a magyar zászló és nemzeti színek használata, és az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangzott el a magyar tannyelvű iskolában. Az iskola igazgatója ezt azzal magyarázta, hogy „ma jelenleg Ukrajnában élünk. Az állami jelképek ukránok, ezért Ukrajna egész területén ilyen zászlók lesznek.”
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól Paczolay Máté külügyi szóvivő az Indexnek úgy reagált a történtekre: „miközben mi több mint 5000 ukrán menekült gyermeket és diákot fogadunk magyarországi iskolákban, addig van 15 ezer magyar diák Kárpátalján, akik kénytelenek elszenvedni a magyar nemzetiségi oktatás elukránosítását”.
Szerinte ennek a példája látható Munkácson is, márpedig a magyar oktatással szembeni bánásmódot a kétoldalú megállapodásokkal, a Velencei Bizottság, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának intézkedéseivel is szembemenő jogsértésnek tartja. „Mindenki számára legyen világos: Magyarország csak abban az esetben fogja támogatni az EU-csatlakozások megkezdését Ukrajnával, ha az ukránok visszaadják, a kárpátaljai magyarságnak az anyanyelvi oktatáshoz fűződő összes korábbi jogát” – fogalmazott a lapnak Paczolay.