Az Integritás Hatóság működésével és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok EU-támogatásaival is baja van az Európai Bizottságnak egy most nyilvánosságra hozott dokumentum szerint. A kormány állítja, maradéktalanul teljesítették az uniós pénzek kifizetése érdekében tett vállalásokat, Brüsszelben ezt máshogy látják. A jogállamisági eljárást napokon belül le kell zárni Magyarországgal szemben, döntés hiányában elévül a mechanizmus, és a pénzeszközöket nem fagyasztják be

Aszombati kormányülésen tett pontot Orbán Viktor a régóta zajló csörtére hazánk és Brüsszel között. Már ami a részüket illeti. A közösségi oldalán egyértelművé tette – mint fogalmaz a miniszterelnök -, a magyar kormány és a parlament minden vállalást teljesített, amiben megállapodott az Európai Bizottsággal. A kormányfő szerint azonban a „brüsszeli bürokraták újabb feltételeket támasztanak, mert Magyarországra akarják erőltetni az akaratukat a bevándorlás, a szankciók és a gender kérdésében is. Magyarország teljesíti a vállalásait, de ezekben az ügyekben a kormány nem Brüsszel, hanem a magyar emberek érdekeit képviseli” – írta a Facebookon.

A Fidesz európai parlamenti képviselője már a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában ismételte meg ugyanezt, szerinte bár Magyarország mind az általa tett 17 vállalást maradéktalanul teljesítette, az Európai Bizottság mégis ugyanazt a büntetést javasolja az Európai Tanácsnak, mint a folyamat elején. Deutsch Tamás úgy érvel, nem a 17 vállalás teljesítésével vagy a jogállamisággal van gondja a bizottságnak, hanem azzal, hogy a bevándorlás, a szankciók és a gyermekvédelmi törvényt illetően a brüsszeli bürokrácia erőszakos törekvéseit nem hajlandó Magyarország elfogadni.

Pénteken került a nyilvánosság elé az bizottsági jelentés, amit az Európai Unió végrehajtó szerve azután készített, hogy Németország és Franciaország újabb értékelést kért a jogállamisági vita vonatkozásában a testülettől. Az EB véleménye nem változott, továbbra is indokoltnak tartják a 7,5 milliárd euró befagyasztását. Magyarország bár módosított korábbi tájékoztatásán és ezáltal tett további lépéseket a támogatások folyósítása felé – írta a levélben akkor Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa, de ezek az adatok „nagyrészt megegyeznek a Bizottság rendelkezésére állókkal”. Hahn hangsúlyozta, a „gyengeségek és kockázatok” továbbra is fennállnak.

A Portfolio birtokába jutott levél szerint a költségvetési biztos arra a 11 féle hiányosságra gondolt, amit nem kezelt a kormány. A hozzá csatolt dokumentumból az is kiderült, hogy a legutóbbi, november 30-i bizottsági értékelésben megnevezett 13 problémából a magyar kormány mindössze egy esetben, az adatközlési transzparenciaszabályok esetében járt el megfelelően. Az irat azt is tartalmazza, hogy részben kezelték azt a problémát is, ami arra keresi a választ, hogy ki a felelős a központi adatregiszterben feltárt adathiányosságért.

A 10 oldalas melléklet árnyalja, amit a közmédiában mondott Deutsch a kormány vállalásairól, hiszen a dokumentumban pont arra hívták fel a figyelmet, hogy nem elég „letudni” a 17 féle vállalást, azokat minőségében is kezelnie kell a kormányzatnak ahhoz, hogy hozzájusson a pénzekhez. A brüsszeli bürokrácia „a bevándorlás, a szankciók és a gyermekvédelmi törvényt illető” törekvéseiről nincs szó ebben a dokumentumban.

A 11 féle hiányosságot ketté választja a dokumentum, aszerint, hogy mennyire látja rizikósnak a benne foglaltakat.

Az első hat hiányosság nagyrésze az Integritás Hatósághoz köthető, így – idézve a Portfolio által közöltekből – problémájuk van azzal, hogy „az Integritás Hatóság nem tarthatja meg automatikusan a hatáskörét, ha egy projektet kivonnak az uniós finanszírozásból”, nem egyértelmű számukra továbbá az sem, „ha egy uniós pályázatokat kiíró magyar hatóság nem követi az Integritás Hatóság ajánlásait, akkor mit lehet kezdeni az elvileg megteremtett bírósági felülvizsgálati lehetőséggel.”
Azt pedig már kifejezetten komoly kockázatnak látja a Bizottság, hogy nincsenek lefektetve Magyarországon azok a szabályok, „amelyek egyértelműen előírják a parlamenti képviselőknek, és a vezető politikai tisztségekkel megbízott személyeknek, hogy elektronikusan, nyilvánosan kereshető adatbázisba kelljen beküldeniük és közzé tenniük a vagyonnyilatkozataikat,” azt is kifogásolják továbbá, hogy „nincs egyértelmű kötelezettségvállalás a magyar hatóságoktól arra, hogy 2023 végéig megvizsgálják az ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálati eljárásának gyakorlati tapasztalatait.”
Napok vannak hátra
Az idő közben fogy, hiszen december 19-éig le kell zárni a jogállamisági eljárást, ha pedig addig nem születik döntés, egyszerűen elévül a mechanizmus, és a pénzeszközöket nem fagyasztják be. Érvényes határozathoz az EU-s országok minősített többségére van szükség, ehhez legalább 15 országnak a hozzájárulása kell, valamint a határozatot támogató tagállamoknak az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell, hogy képviseljék.

Mint ismert, az Európai Bizottság szeptemberben jelentette be, hogy a jogállamisági eljárás keretében felfüggesztik a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, vagyis 7,5 milliárd eurót. Azóta azonban több jogszabályt is elfogadott a magyar Országgyűlés, ezért az uniós tagállamok pénzügyminiszterei azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy frissítsék javaslatukat.

A brüsszeli lap szerint minden jel arrafelé mutat, hogy a tagállamok csökkentenék a Magyarországra kiszabott büntetést, ha az Orbán-kormány feladja vétóját az Ukrajna támogatását szolgáló közös hitelfelvétel, valamint a globális minimumadó terén. Mivel a tét nem kicsi, ezért az is egy elképzelhető forgatókönyv, hogy a végső tárgyalást a kormány- és államfők folytatnák le a december 15-i csúcstalálkozón. A Napi.hu forrásai szerint vagy egy újabb Ecofin ülés következik december 12-én, esetleg 13-án, vagy egyenesen az Európai Tanács december közepén esedékes ülésére teszik át a vita lezárását, melyet akár maga Orbán Viktor miniszterelnök is kezdeményezhet.

Forrás:https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/bruszel-orban-viktor-unios-penzek.764524.html