Tart még a vita az Európai Bizottság és a magyar kormány között, viszont a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer részletes tervet dolgozott ki az uniós források felhasználására. A Területfejlesztési Miniszteri Kabinet közzétette a 2023-ra tervezett fejlesztéspolitika menetrendjét, amihez már aláírtak több mint 9000 támogatói szerződést, mintegy 1300 milliárd forint értékben.
Az önkormányzati felhívások mellett vállalkozásoknak is hirdetnek foglalkoztatási, illetve technológiafejlesztési pályázatokat, melyek 2023 végén, 2024 elején várhatók – írja az Index.
Az unióval közösen finanszírozott projekteket előbb a hazai állami költségvetés terhére kell előfinanszírozni, a beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztési számlákat pedig az EU utólag törleszti.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Facebook-oldalán megosztotta, hogy vállalatvezetőknek tartott előadást a hazai területfejlesztés céljairól és az európai uniós források felhasználásának terveiről.
A Területfejlesztési Miniszteri Kabinet (TFM) korábban megjelentette a terveket a hazai költségvetés előfinanszírozásával a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz), illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) esetében.
Eddig gazdaságfejlesztési, turisztikai, energiahatékonysági, egészségügyi és szociális infrastrukturális, városrehabilitációt elősegítő beruházás kapott már támogatást.
Brüsszel kiigazításokat vár a magyar kormánytól, bíznak benne, hogy meg is teszi
Jól halad a magyar kormány az igazságügyi területen az Európai Bizottsággal folytatott megbeszéléseken, és ez a fejezet hamarosan lezárulhat. Ennek kulcsszerepe lehet a Helyreállítási Alap pénzeinek felszabadításában, de az összes uniós forrás lehívásához ez még nem lesz elég.
Mit tervez a hazai munkacsoport?
Az uniós forrásokért felelős miniszter, Navracsics Tibor munkacsoportja közölte, az Európai Bizottság 2022 decemberében elfogadta a 2021–2027-es operatív programokat, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét. A források folyósításával kapcsolatos átmeneti akadályozó tényezők ellenére a 2021–2027 programok végrehajtása és Helyreállítási Terv megvalósítása nemzeti előfinanszírozásból rendben halad.
A TFM összesítése szerint több mint 9000 darab szerződést kötöttek már a projektgazdákkal, a leszerződött támogatás összege meghaladja az 1300 milliárd forintot, a kifizetett támogatásé pedig a 900 milliárdot.
Ezen felül a Helyreállítási Tervben szereplő intézkedésekhez és reformokhoz kapcsolódóan 32 darab pályázati felhívás jelent meg több mint 1000 milliárd forint keretösszeggel, és több mint ötezer projekt kapott támogatást.
Az operatív programokban 2023-ban akár további ezer milliárd forint értékben jelenhetnek meg pályázati felhívások.
A következő fél évben a Helyreállítási Terv felhívásainak, valamint a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) kiemelt felhívások megjelentetésére koncentrálnak. Nemrég megnyílt a Helyreállítási Tervben foglalt bölcsődefejlesztési program harmadik szakasza, a 7,4 milliárd forint keretösszegű felhívásra a 3000 fő alatti települések pályázatait várják május 2-ig.
Hazai kis- és középvállalkozások szóló felhívások
Az idén várható felhívások közül a terveink szerint az önkormányzatok számára számos további fejlesztési területen lesznek elérhetőek pályázatok a TOP Pluszban.
A GINOP Pluszban előreláthatóan nyárig jelenhetnek majd meg a foglalkoztatási célú felhívások, valamint folytatjuk a kkv-k technológiafejlesztésének támogatását, ez utóbbi pályázatok előkészítése 2023 második félévében megkezdődik, amelynek eredményeként 2023 végén, 2024 elején várhatóak a következő konstrukciók.
További pénzügyi eszközre vonatkozó felhívást is terveznek
Az energetikai fejlesztéseket a helyreállítási terv mellett a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) finanszírozza a 2021-2027-es időszakban.
Az őszi hónapokban lehet számítani az első energiahatékonysági pályázatokra. Megjelenés előtt a pályázati felhívások tervezetét közzéteszik és társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Brüsszel feltételekkel elfogadta a magyar partnerségi megállapodást
A megállapodás részeként az igazgatási kapacitás, az átláthatóság és a korrupció megelőzésének megerősítése mellett éghajlatvédelmi és digitális átállást segítő beruházásokat finanszíroznak. A kohéziós politikai és belügyi programok végrehajtásához a tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban megfogalmazott feltételeknek kell megfelelniük.