A gazdaságátadás folyamatát megkönnyítő új törvény mellett 2023. január 1-jétől számos további módosítás is érinti a mezőgazdaság szereplőinek működését. Sorban mutatjuk, melyek ezek.
Több változás is életbe lép 2024. január 1-től a hazai agrárium területén, ezeket honlapján a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) foglalta össze. Például ezek egyike, hogy törvénymódosítás szab határt az osztatlan közös tulajdonban álló területek öröklés miatti további aprózódásának, és újabb változások akadályozzák a spekulatív célú ügyleteket a földszerzésben is.
A január 1-jén hatályba lépő gazdaságátadási törvény jelentősen előmozdíthatja a generációváltást. Az érintett gazdálkodók ugyanis ezentúl egyetlen szerződésben, számos adminisztrációs és adózási könnyítéssel tudják a gazdaság átadását végrehajtani.
Az új törvény alapján megkötött szerződés alapvetően a föld és az ingóságok átadását, a jogutódlás rendjét, az engedélyek, a szerződések, valamint a támogatások átadását teszi lehetővé, emellett szabályozzák benne az együttműködés lehetőségét is, ami segíti az átadó és az átvevő közötti közös munkát is.
A hazai mezőgazdasági területek közel fele, 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonban van, és bár az osztatlan tulajdon megszüntetésének jogszabályi feltételei 2021 óta rendelkezésre állnak, az öröklés miatt tovább zajlik a birtokaprózódás, és újabb osztatlan közös tulajdonú területek jönnek létre.
A probléma kezelése érdekében január elsejétől törvénymódosítás lép életbe, amely a törvényes örökléssel érintett termőföld tulajdonjogának rendezésének lehetőségét öt évre korlátozza. A határidő túllépése esetén kényszerértékesítésre kerül sor.
Nincs több spekulatív földadásvétel?
Számos változás lép életbe a földszerzéssel kapcsolatos ügyletek kapcsán is, melyek elsődleges célja a spekulatív célú adásvételek kiküszöbölése.
Azt, hogy Magyarországon ki juthat földhöz, több más szempont mellett alapvetően két dolog határozza meg:
- egyrészt az, hogy a helyi földbizottság, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a földhivatal milyen szempontok alapján tud elutasítani vagy támogatni egy-egy földszerzést,
- másrészt az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend aktuális szabályai.
Az elővásárlás tekintetében többek között megváltozik a „helyben lakó” és a „helyben lakó szomszéd” fogalma – ez utóbbi a szomszédos parcella tekintetében csak egy év után kerülhet előnyösebb ranghelyre.
Az elővásárlási sorrendben a helyben lakó szomszéd a jövőben a priorizált tevékenységekkel foglalkozó jelentkezők (helyben lakó állattartók, ökológiai gazdálkodók, vetőmagtermesztők, földrajzi árujelzős termékek előállítói) mögé kerül majd.
Május elsejétől aztán hatályba lép az a jogszabály is, amely alapján megkötött adásvételi szerződések esetén a vételár megállapításánál már a helyben kialakult átlagos vételárat kell majd figyelembe venni. Ettől maximum 10 százalékkal lehet majd eltérni, az ennél nagyobb eltérésekre csak a szerződésben külön felsorolt objektív szempontok alapján kerülhet sor.
Vezetni kell az elektronikus gazdálkodási naplót
Január elsejétől a növényvédő szeres kezelésekről minden termelőnek nyilvántartást (permetezési naplót) kell vezetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erre kijelölt elektronikus felületén.
A 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodóknak a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseikről ezt a nyilvántartást naprakészen kell vezetniük. Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet: az előző évben elvégzett növényvédő szeres kezelések adatait január 31-ig kell felvezetni a Nébih e-GN rendszerébe.
Indul a KAP Stratégiai Terv megvalósítása
„Bár a részletszabályok csak a következő hónapokban derülnek ki, a közös uniós agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének elfogadását követően bizonyossá vált, hogy a magyar gazdálkodók ebből a forrásból 2023 és 2027 között 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forintos) támogatási és pályázati összeghez juthatnak a következő években – emelte ki Bolyki Bence, az Agroinfom.hu ügyvezetője.
Hozzátette: 2023-tól kezdve a dokumentum szerint az eddigiekhez képest nagyobb hangsúlyt fog kapni többek között a generációváltás ösztönzése, a kis és közepes gazdaságok támogatása, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjából előnyösebb gazdálkodói gyakorlatok alkalmazásának elősegítése.