Jellegzetes Kreml-retorika egy fontos eseményről: Putyin a népi támogatással két székre próbál ülni

Vlagyimir Putyin orosz elnök a leningrádi blokádot feltörő szovjetek tiszteletére mondott beszéde megmutatta, hogy továbbra sem biztos abban, hogy képes jelentős mértékben alakítani az orosz információs teret, és megismételte a Kreml régóta fennálló retorikáját. Oroszország uralkodójának fő üzenetei a lakosságnak:

  • a háború hosszú lesz;
  • a hatóságoknak megvan a saját szándékuk, hogy meghatározzák, ki az ellenség, és mikor lehet „győzelmet” kihirdetni;
  • a Putyin-rezsim nem törődik a háború árával;
  • a kormánynak nem áll szándékában megkérdezni a lakosság álláspontját.

         Putyin lényegében megerősítette, hogy a mozgósítás az Orosz Föderációban rejtett formában folytatódik, és a hatóságok által szükségesnek ítélt mennyiségig és mennyiségben folytatódik.

         Putyin január 18-i beszédével megismételte a Kreml szokásos és régóta fennálló retorikáját, amely hamisan azt állítja, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, hogy megvédje Donbász lakosságát a neonáciktól, akik a Kreml szerint 2014-ben átvették az ukrán kormányt. Elemzők megjegyezték, hogy Putyin nem használta fel az eseményt az ukrajnai háborúval kapcsolatos bejelentésekre, például új mozgósítási hullámra vagy hivatalos hadüzenetre, ahogy arra néhány orosz katonai blogger figyelmeztetett.

         A Nagy Honvédő Háború veteránjaival és az ostromlott Leningrád lakóival tartott találkozón Putyin kijelentette, hogy „Donbászt az Oroszország történelmi területeinek tekinti”, és a „különleges hadművelet” értelme abban, hogy 2014 óta a „teljes körű hadműveletek” Donbászban nem álltak le. Minden, amit ma teszünk, beleértve a különleges katonai műveletet is… egy kísérlet a háború megállítására. És megvédeni az embereket, akik ott élnek ezeken a területeken.” Putyin az „elkerülhetetlen győzelemről” azt is kijelentette, hogy „minden ok megvan arra, hogy a mai rezsimet neonácinak nevezzük”, a katonai felszerelések iránti növekvő igényekről és az orosz fegyveres erők szükségleteinek előtérbe kerüléséről.

         Putyin beszéde valószínűleg része annak a nagyobb és viszonylag új médiatörekvésnek, amely a „különleges katonai műveleteket” a Nagy Honvédő Háború (II. világháború) általános orosz nemzeti mítoszába csomagolja, hogy növelje az elhúzódó háború orosz támogatását és növelje a mozgósítást. Az ISW elemzői szerint Putyin beszéde szimbolikus jelentéssel bírt a hazai orosz közönség számára. „Putyin szeret szimbolikus dátumokat és történelmi analógiákat használni, amikor az orosz néphez szól, és ezt a beszédet Szentpéterváron tartotta annak 80. évfordulója alkalmából, hogy a szovjet erők megtörték a leningrádi náci blokádot. Putyin kijelentette, hogy a szovjet erők legyőzték a náci Németország „leningrádi népirtását”, és ahhoz hasonlította, ahogy a modern Oroszország harcol az „ukrán neonácik” ellen Donbászban, ahol Putyin korábban népirtással vádolta Ukrajnát, hogy igazolja 2022-es invázióját, – mondja ISW.     Az intézet megjegyezte, hogy Putyin valószínűleg idővel alakítani kívánja az információs teret, hogy megújítsa az invázió és az elhúzódó háború vívásának támogatását, visszatérve a február 24. előtti „ukrán neonácik” és „orosz népirtás” narratíváihoz. A cél az, hogy visszaszerezze az irányítást a háborús tudósítások felett, miután a nagyrészét átengedte ezen a téren „különféle kvázi független szereplőknek” – mondják az elemzők.

         Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi beszédében kijelentette, hogy országa úgynevezett „különleges katonai műveletet” indított, látszólag az Ukrajnában 2014 óta tartó ellenségeskedések megszüntetésére.

         A Kreml vágya, hogy az Orosz Föderációt egy teljes körű háborúba vonja be, már teljesült: jelenleg Ukrajna területén véres csaták dúlnak, és nap mint nap halnak békés ukránok. A Kreml retorikájában hamarosan a tetőfokára kerül a „neonácik” elleni küzdelem, így nehéz megjósolni, hogy az orosz fegyveres erők tábornokai hogyan motiválják az újonnan mozgósított embereket, hogy ezrével haljanak meg egy városka alatt annak érdekében, hogy a médiában „nagy győzelmet” mutasson be. Ami a Báhmutban és a Szoledárban történik, az egy számítógépes játékhoz hasonlít, ahol a főszereplő gonosz démonok milliói ellen küzd. Könnyű kitalálni, hogy a való életben ki testesítette meg a gonosz képét.

         Az új mozgósítási hullám körülményei között a háború nem ér véget egyhamar. Sokáig folytatódik, de hamarabb jön a győzelem, ha a világ nemcsak Ukrajnát fog segíteni, hanem Putyin és rezsimje ellen is harcolni.

Részvény: