Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés.
Pillanatok alatt elolvadt a hatalmas kormányzati tartalék
Egészen érdekesen alakult a 2021-es év a kormányzati tartalékok szempontjából: az első kilenc hónapban gyakorlatilag stagnált 2800 milliárd forint körül az összeg, majd az augusztusi 2838 milliárd forintról egy hónap alatt közel 4500 milliárdra ugrott. Persze ennek volt logikus magyarázata:
SZEPTEMBERBEN MINTEGY 4,5 MILLIÁRD EURÓNYI DEVIZAKÖTVÉNYT BOCSÁTOTT KI MAGYARORSZÁG DOLLÁRBAN ÉS EURÓBAN.
Aztán az év végére 1700 milliárdra zuhant a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege, vagyis az év utolsó három hónapjában korábban sosem látott költekezést hajtott végre a kormányzat.
Ez a szint már nem számít kiemelkedőnek, sőt az elmúlt tíz év alapján átlagos a jegybanki statisztika szerint.
Hova lett a devizakötvényből befolyt hatalmas összeg?
Amikor tavaly szeptemberben kibocsátotta a korábban soha nem látott összegű devizakötvényeket az ÁKK, akkor meglepő volt a lépés, hiszen az éves tervben nem szerepelt ekkora devizakibocsátás. A tranzakció után Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója így indokolt a Portfolio kérdésére:
A gazdaság vártnál jobb teljesítménye mozgásteret biztosít a kötvénykibocsátásra, amelynek célja a likviditási tartalék növelése, az esetlegesen kieső RRF-előleg és egyes stratégiai kormányzati kiadások (pl. beruházások, esetleges 4. covid-hullám elleni további védekezés költségei és lehetséges állami vagyonbővítés) finanszírozása, valamint magas kamatozású, rövid lejáratú devizaadósság visszavásárlása és a 2022-es költségvetési hiány előfinanszírozása céljából.
Vagyis a pénznek már akkor megvolt a helye, de nézzük ezeket sorra:
Az EU helyreállítási alapjáról (RRF) továbbra sincs megállapodás, ebből tavaly 13%-os előlegre lett volna jogosult a kormány. Ezt eredetileg 326 milliárd forintra becsülték, de az év végén kiderült, hogy a vártnál erősebb gazdasági növekedés miatt az egész keret kisebb, így a jelenlegi számítások szerint 270 milliárd forint lehet az előleg majd egyszer, ha lezárulnak a csatározások.
Dollárkötvények visszavásárlására volt lehetőség tavaly, a Pénzügyminisztérium decemberi tájékoztatása szerint összesen 430 millió dollár (mintegy 140 milliárd forint) értékben. A tranzakció keretében korábban kibocsátott, 2023-24-es lejáratú, magas kamatozású dollárkötvényeket vásárolt vissza az állam.
A legérdekesebb a 2022-es előfinanszírozás kérdése. Szeptemberben a Portfolio kérdésére Kurali úgy válaszolt, hogy
A kibocsátás előkészületei keretében folytatott befektetői egyeztetéseken maximum 1000 milliárd forintra becsültük azt az összeget, amely várhatóan 2022-es előfinanszírozásra fordítható,
Vagyis akkor még az volt a terv, hogy a befolyt összeg kétharmadával az idei évet tehermentesítik. Decemberben a 2022-es finanszírozási tervbe már az került be, hogy a nettó állampapír-kibocsátás 2663 milliárd forint lehet idén, ami 490 milliárddal alacsonyabb a közölt nettó finanszírozási igénynél. „A nettó finanszírozási igénytől elmaradó nettó forint kibocsátást a likviditási tartalékok részbeni felhasználása finanszírozza” – olvasható a kiadványban. Vagyis számoltak a kesz-egyenleg részbeni leépítésével, azonban a „maximum 1000 milliárd forintból” két hónap alatt 490 milliárd lett, vagyis
ELTŰNT A TERVEZETT ELŐFINANSZÍROZÁS FELE.
Mire lehet ennyi pénzt elkölteni három hónap alatt?
Az már az előzetes 2021-es államháztartási adatokból kiderült, hogy a költségvetési hiány 5000 milliárd forint felett volt, ráadásul ennek tetemes részét egyetlen negyedév alatt sikerült összehozni az év végén, ezért kellett a tartalékokat is leapasztani. De mire lehet elkölteni ezt a mérhetetlen pénzt? Megnéztük a Pénzügyminisztérium rendszeres havi beszámolóit a fő egyszeri tételekről.
- Októberben az uniós programok kifizetései egy hónap alatt 215 milliárd forintot tettek ki, de ez még semmi nem volt a novemberi 436,2 milliárdhoz képest. Decemberre egyelőre nincsenek részletes adatok, de az éves előirányzat 2515 milliárd forint volt, vagyis nem lenne meglepő, ha a novemberihez hasonló összeg szerepelne. Vagyis az egész éves terv majdnem fele, három hónap alatt mintegy 1000 milliárd forint lehetett az uniós programok itthoni előfinanszírozása. Közben októberben és növemberben a költségvetésnek mintegy 250 milliárdos bevétele volt ezen a soron.
- Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások szeptember végén még 590 milliárd forintot tettek ki, ez két hónap alatt 954,8 milliárdra emelkedett, amiben még szintén nem volt benne a decemberi adat. Ha csak az MVM év végi több mint 200 milliárdos tőkeemelését nézzük, akkor ez is jelentősen emelkedhetett még. Tavaly ősszel még arról szóltak a hírek, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető társaságot is megveheti az állam, erre végül nem került sor, aminek éppen a költségvetés kiköltekezése lehetett az oka.
- A novemberi nyugdíjkiegészítés 170,6 milliárd forint volt.
A fontos egyedi hatások ellenére nem volt meglepő a költségvetés ilyen durva költekezése, hiszen a minisztérium előzetes terve 5300 milliárd forintot meghaladó éves deficitről szólt, ehhez képest a közölt 5105,5 milliárd forint még kedvezőnek is mondható.
Akkor most bajban van a kormány?
A legfontosabb kérdés persze az, mit jelent a kormányzati tartalékok jelentős csökkenése. Kiemeltük már, hogy az 1700 milliárdos kesz-állomány így is megfelel a tízéves átlagnak, vagyis nem mondható kirívóan alacsonynak. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az első negyedévben milyen kifizetéseket tervez a kormány, a kesz továbbbi apadására számííthatunk. A tervek szerint csak a családok szja-visszatérítése 600 milliárd forintot tesz majd ki február közepéig (ennek egy része későbbre tolódhat, mert nem minden jogosult adta be az igénylését), de a következő hónapokban érkezik a fegyverpénz, a 13. havi nyugdíj is a lakossághoz.
Különösebben nem érdemes aggódni, a kormányzati tartalékokban van egy természetes hullámzás, várhatóan most is fokozatosan visszaépül majd az állomány. Ennek első jelét már láthattuk a múlt héten, amikor az ÁKK a tervezett 65 helyett 90 milliárd forint értékben adott el kötvényeket a szokásos aukción. Vagyis már látszanak az első jelei annak, hogy az év végén visszafogott kibocsátást újra erősebben megtolja az adósságkezelő.
Jó kérdés persze, hogy egyáltalán mekkora kesz-állományt érdemes tartani, ez elsősorban a költségvetési hiány függvénye. A 2008-as pénzügy válság előtt a költségvetés likvid tartaléka az 500 milliárd forintot sem érte el (nem kizárt, az idén év elején látunk hasonló mélypontot). Ám akkor bebizonyosodott, hogy az állampapírpiacok akadozása a magas adósságállomány mellett erős pénzügyi stabilitási kockázatot jelent, ezért azóta sokkal magasabban húzódik a kesz-egyenleg. Most nincs kilátásban hasonló pénzügyi zavar a világban, de kisebb megingások, külső sokkok bármikor előfordulhatnak, ami óvatosságot indokol. Ezért várhatóan a választásokig látott kiköltekezéssel egyidőben, illetve rögtön utána elindulnak azok a kesz-feltöltési lépések, amelyek az elmúlt években látott szintekre emeli az állam pénzügyi tartalékait. Az idei 4,9%-os hiánycél már
SZIGORODÁST JELEZ A FISKÁLIS POLITIKÁBAN, AMI ÉRTELEMSZERŰEN KEVESEBB TARTALÉKOT TESZ SZÜKSÉGESSÉ.
Vagyis a kesz-állomány erőteljes csökkenése már a költségvetési szigor első jele is lehet, elképzelhető, hogy a következő években sokkal inkább ehhez hasonló vagy akár még alacsonyabb tartalékra rendezkedik majd be a kormány.
