A koronavírus-járvány és a válságok miatti infláció kihat a magánegészségügyi szektorra is: a szolgáltatások drágultak, vidéken Budapesthez képest több mint duplájával.
Tíz év alatt megduplázódott a magánegészségügyi szolgáltatások finanszírozása. 2022-ben már 22 milliárd forintot fizettek magánellátásra az egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai, míg 2021-ben 19 milliárd forintot, 2012-2015 közötti időszakban 10-11 milliárd forintot fizettek ki valamilyen magánegészségügyi szolgáltatásért – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből.
Magyarországon az egészségügyi kiadások mintegy harmadát magánforrásból finanszírozzák. Ezzel a költéssel regionális szinten, és Európában is az élbolyba tartozunk.
Egyre drágábbak a szolgáltatások
Az állami egészségügyben az egyre hosszabb várakozási idők, a várólisták feltorlódtak, így a betegek a költségek oroszlánrészét inkább saját zsebből fizetik, és nem jó hír számukra, de egyre mélyebben kell a zsebükbe nyúlni.
A leggyakrabban igénybe vett vizsgálatok árai Budapesten átlagosan 13,6 százalékkal, vidéken pedig 36,5 százalékkal emelkedtek 2023 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest
– mondta Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.
Van olyan területek, ahol a drágulás még szembetűnőbb. Példaként említette, hogy a fővárosban az endokrinológiai konzultációkért megközelítőleg negyven százalékkal többet, 22 ezer forint helyett 31 ezer forintot kell kifizetni.
A háztartások évente ezer milliárd forintot költenek egészség célra. Ennek nagyjából a felét teszi ki a magán járó- és fekvőbeteg ellátás, az egynapos műtétek, a fogászat, a diagnosztika, a labor, ultrahang, CT, MRI – és szűrővizsgálatok. A másik felét a gyógyszertárakban és gyógyászati segédeszköz boltokban hagyják a betegek.
2022-ben a tagok 560 ezer esetben vettek igénybe valamilyen szolgálatatást, a jegybanki adatok szerint a magánszektort használó pénztártagok száma nem nőtt jelentősen, 2012-2016 között évi 460 ezer körüli szolgáltatást vettek igénybe. 2020-ban, a Covid-járvány időszakában, amikor a személyes orvos-beteg találkozások száma csökkent a pénztárak 425 ezer esetet jelentettek magánegészségügyi ellátás finanszírozása kategóriában. 2021-ben már jelentősen 522 ezerre emelkedett az magánszektort igénybe vevők aránya is.
Öt milliárddal több a saját zsebből
A jegybanki jelentésben kitérnek arra is, hogy kiugró mértékben nőttek az egészség– és önsegélyező pénztári szolgáltatási kifizetések. Magyarországon az egészségügyi rendszer finanszírozása a központi és önkormányzati költségvetésből, az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséből, a háztartások közvetlen kifizetéseiből és az önkéntes egészségügy-finanszírozási alrendszerek kifizetéseiből történik.
A pénztárakon keresztül a szolgáltatási kifizetések 5,5 milliárd forinttal nőttek, összesen 65 milliárd forintot fizettek ki a tagok tavaly, egy évvel korábban 59,5 milliárd forintot.
Erre költötték a legtöbbet:
- 40 százalékuk gyógyszert, speciális tápszert, vitaminkészítmények vett;
- 34,7 százalékos részaránnyal az egészségügyi szolgáltatást finanszíroztak, fogászati kezelést vagy a CT-t esetleg MR-vizsgálatot;
- 15,7 százalékuk gyógyászati segédeszközt vásárolt.
Volt, aki lakáscélú jelzálog hitelét rendezte a pénztári megtakarításából és volt, aki gyermeke beiskolázására fordította a megtakarítását.
Óriási változás jött márciustól
2023 márciusától jelentős változás történt az egészség- és önsegélyező pénztári számláknál, egy jogszabály módosítás lehetővé tette, hogy a pénztártagok az egészségügyi szolgáltatásról kiállított számla elektronikus másolatának megküldésével igazolják a szolgáltatás igénybevételét. Így már nem csak a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás igazolható az elektronikus másolattal, hanem valamennyi szolgáltatás esetében elfogadják azt.
Nem pirulára, vizsgálatra költünk
A 2012-2015 években gyógyszer vételárának támogatására a pénztártagok összesen 30-32 milliárd forintot vettek igénybe, ami a teljes kiadási összeg körülbelül 55 százalékát tette ki. 2016-tól ez az összeg csökkenni kezdett, és az utóbbi években a gyógyszervásárlás támogatására már 22-25 milliárd forintot fordítottak a tagok.
A csökkenés oka egyértelműen az, hogy a tagok nem gyógyszerekre, hanem más szolgáltatásokra szánják a megtakarításaikat.
Míg 2012-2013-ban 9 millió körüli esetszámot jelentettek a pénztárak, azaz a több, mint egymillió pénztártagok és a hozzájuk tartozó kedvezményezettek átlagosan évente kilencszer vettek gyógyszert, addig 2020-2022-ben már csak négy alkalommal.