Ahhoz, hogy Oroszország nem nyerje meg Ukrajna elleni offenzívájának második hullámát, vagyis az ukrán Donbászért és a Délvidékért vívott csatákat, Ukrajnának a lehető legtöbb modern fegyverre van szüksége. Oroszország Ukrajna elleni háborújának második szakasza meghiúsul, és az agresszor csapatainak visszavonulásával ér véget – jósolja Hriszto Grozev, a Bellingcat oknyomozó újságírója.
Grozev azt is elmondta, hogy a mariupoli csatában elszenvedett vereség esetén is Ukrajna nyerhet az offenzíva második hullámában. A város helyzetéről szólva Grozev az ottani fegyveres erők fő problémájának a szükséges számú fegyver hiányát nevezte. „Ami a fegyvereket illeti, hetente jönnek, az idő Ukrajna javára dolgozik. Ami egy héttel ezelőtt lehetetlen volt, az nagy valószínűséggel két-három hét múlva lehetséges” – mondta.
Grozev megjegyzi, hogy továbbra is kulcsfontosságú a kiváló minőségű, nagy pontosságú tüzérség és rakéták jelenléte Ukrajnában, amelyek már Ukrajnába kerülnek. „Nem ma és holnap kell nézni a helyzetet. Egy hónap múlva meg kell nézni. A nyugati országok, nevezetesen 19 nyugati partner csúcstechnológiás fegyvereket lát el Ukrajnának, ez reményt ad” – mondta a szakértő.
Ami a Donbass többi részét illeti, Grozev szerint ha Oroszországnak a közeljövőben nem sikerül új területeket elfoglalnia, nem számítva a „minimális taktikai” lefoglalásokat, a háború második szakasza kudarcnak tekinthető. Ebben az esetben, előrejelzése szerint, két-három héten belül megindul az orosz csapatok ellentétes irányú áttörése. „Ez lehetővé teszi Ukrajnának, hogy egy második frontot nyisson meg. Ezért az orosz csapatoknak ki kell vonulniuk. Szerintem a legfontosabb dolog két-három héten belül megtörténik, nem a következő napon vagy két napon” – mondta Bellingcat oknyomozó újságíró.
Grozev ugyanakkor egyértelműen felvázolta egy ilyen forgatókönyv feltételeit – az EU-országoknak modern tüzérségi fegyvereket kell szállítaniuk Ukrajnának. Nem titok, hogy ez nem az ukrán területekért háborúja, hanem Európáért. Régóta ismert, hogy Putyin csapatai nem állnak meg itt, és megpróbálják elfoglalni legalább a balti területeket. Lengyelország, Szlovákia és Csehország, a volt Szovjetunió valamennyi európai országa, szintén ízletes falatnak marad Oroszország számára.
Ugyanakkor ebben a helyzetben a legfejlettebb EU-országok megmaradnak, amelyek elvonatkoztatnak ettől a háborútól. Elsősorban ez Németország. Miért nem siet a német Bundestag Ukrajnának segíteni? Az ukrajnai háború helyzete nagymértékben serkentette a belső politikai konfliktusokat Németországban, és kikényszerítette az orosz konzervügynökök felerősödését, akik közül sokan továbbra is a német politikában maradnak. Ukrajnának csak konkrét lépésekre van szüksége Németországtól, beleértve a nehézfegyverek szállítását is.
Emellett Ukrajna a német közvéleményt és a politikusokat is igyekszik rávenni a megértésre, hogy ez nem volt így Berlin Moszkvával szembeni politikájában, amelynek fenyegetését alábecsülték. Sajnos az ukrán érveket nem érzékelik konstruktívan, nem fogadják szívesen. Az SPD Bundestag-frakciójának vezetője, Rolf Mutzenich például Németország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette őket.
Olaf Scholz német kancellár nehéz helyzetben van, az állam érdekei és a belső pártkonstellációk között egyensúlyoz. Nem titok, hogy jelenleg a német SPD párt a leginkább fogékony az orosz befolyásra. Scholz vezeti ugyan a kormányt, de nem tölt be vezető pozíciót pártjában. A pártjában vezető helyen az SPD balszárnya (pártelnök, főtitkár és más vezetők) van. Amely két hónapja hallgat az Ukrajna elleni orosz támadásról. Vagy a „mély aggodalomról” szóló hétköznapi kifejezésekre korlátozódik. Kevin Kunert (szintén a párt balszárnyának tagja) az SPD főtitkártól Saskia Eskentől, a párt társelnökétől nem hallott konkrétumot. Ő csak nemrég találkozott Andrij Melnyk ukrán nagykövettel, és ez egyike azon kevés lépéseknek, amelyeket az SPD vezetése tett ukrán irányba. Valószínűleg Scholz stratégiája nem az, hogy néhány kemény javaslattal provokálja pártját, hanem elmagyarázza, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország és Ukrajna nyomása nehezedik rá, amihez sok kell, és ennek a nyomásnak nem lehet ellenállni. Sajnos a minap a Bild arról számolt be, hogy Berlin a nehézfegyverek törlésével felére csökkentette lehetséges fegyverexportlistáját Ukrajnának .
Valójában a „nehézfegyver Ukrajnának azonnal vagy csak szankciók és nem több” dilemma jól illusztrálja a két legnagyobb németországi párt – a CDU és az SPD – közötti nézeteltérést. Mindkét fél a német iparra támaszkodik, de a CDU-val a vállalatok inkább a biztonsági és védelmi szektor erősítésére helyezik a hangsúlyt, az SPD-hez pedig a „nukleáris leszerelés”, a béke és a pacifizmus kapcsolódik. A kereszténydemokraták egykori vezetőjét, Angela Merkelt, aki valójában Vlagyimir Putyin fő „cumija” volt Európában, azonban most az utóbbival vádolják.
„Fegyvereket szállítunk, és sok szövetségesünk is ezt teszi. Nem félelemről van szó, hanem politikai felelősségről. Nagyon régen mondtam, hogy mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a közvetlen katonai konfrontációt a NATO és egy olyan jól felfegyverzett szuperhatalom, mint Oroszország között. Mindent megteszek, hogy megakadályozzam a harmadik világháborúhoz vezető eszkalációt. Nem szabadna atomháborúnak lenni” – mondta Scholz a Spiegelnek adott interjújában.
Scholz úgy véli, hogy Ukrajna nehézfegyver-szállítása szerinte ilyen következményekkel járhat, megfeledkezve arról, hogy a néma megfigyelés súlyosabb következményekkel jár. Németország lemaradt a „világ békére kényszeríti Oroszországot” koncepciójában, és hamarosan magára marad. A civilizált világ nagy része Ukrajnának szól. A jelenlegi „pacifizmus” pedig nem más, mint az ukrán nép elleni népirtás cinikus támogatása. Ráadásul a német társadalom többsége is támogatja Ukrajnát (nagyon gyakran nagyon aktívan). Az INSA Közvélemény-kutató Intézet által a Bild am Sonntag számára hetente összegyűjtött heti trend szerint az SPD ezen a héten 24 százalékot mutat, egy százalékponttal kevesebbet, mint a múlt héten. Olaf Scholz kancellár is folyamatosan veszít népszerűségéből: a válaszadók 52%-a szerint Scholz nem eléggé küzd az orosz-ukrán háborúval (35%-a pozitivan értékeli a megközelítését). Az események gyors ütemére való tekintettel valószínűsíthető, hogy a kormány határozatlansága a közeljövőben komoly politikai válsághoz vezethet Németországban.
#HrisztoGrozev #Bellingcat #Grozev #Ukrajna #Putyin #SPD #Nemetorszag