A magyar parlament március 27-én, hétfőn ratifikálta Finnország tagfelvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségben. 182 képviselő szavazott “mellett”, hatan nemmel.

         A szavazásra “hónapokig tartó diplomáciai késlekedés után” került sor. Gelencsér Ferenc magyar ellenzéki képviselő a szavazás előtt azt mondta, hogy a finn pályázat elfogadásának késlekedése “Putyin érdekeit szolgálta”. Magyarország döntése után továbbra is Törökország az egyetlen a 30 NATO-tag közül, amely nem ratifikálta Finnország tagságát. Eközben Ankara várhatóan áprilisban hagyja jóvá a kérelmet. Ebben az esetben a NATO határa az Orosz Föderációval majdnem megduplázódik, mert Finnországnak 1340 kilométeres határa van Oroszországgal.

         Moszkva azzal a szlogenekkel kezdte Ukrajna elleni agresszióját, hogy “megakadályozzuk a NATO-t az orosz határokhoz való közeledésben”, és ez az alibi most már nem bír el semmilyen kritikát, és szó szerint a Kreml minden álnokságát demonstrálja.

         Finnország a NATO-ban ez további több mint 1000 km az Orosz Föderáció és a Szövetség közötti határ a lehető legközelebb Szentpétervárhoz és az orosz északi flotta stratégiai bázisaihoz, ez a Balti-tenger a NATO “belső tóvá” való átalakítása.

         Csak Svédország kérdése nyitott. Orbán Viktor miniszterelnök magyarországi kormánypártja, a Fidesz azt ígéri, hogy később dönt Svédország NATO-jelentkezésének támogatásáról. Orbán kabinetfőnöke a múlt héten azt mondta újságíróknak, hogy valószínűleg a mostani, június 15-ig tartó parlamenti ülésszak során ratifikálják Svédország tagságát. Törökországnak számos követelése van Svédországgal szemben. Különösen a kurd fegyveres csoportok, valamint a jelenlegi kormány egyéb ellenfelei felé, akiket a török rendfenntartók szélsőségességgel és terrorizmussal gyanúsítanak.

         A Kremlnek azonban nem sikerült megosztania az euroatlanti közösséget. Még az Orosz Föderáció legnagyobb európai támogatója – Magyarország – is ratifikálta a megállapodást.

         Finnország már kapott biztonsági garanciákat az Egyesült Államoktól, és együttműködik a NATO-val, biztosítva légterét a felderítő repülésekhez.

         A Kremlnek meg kell értenie, hogy Oroszország tehetetlen a donyecki régió járási központjának (Bahmut városának) elfoglalására, és nem tud ellenállni a NATO erőfeszítéseinek.

         A NATO jelenleg nem áll háborúban Oroszországgal, hanem segít Ukrajnának visszaverni az orosz agressziót, hogy helyreállítsa a békét és a biztonságot a kontinensen, ami nyilvánvaló igazság a világon több százmillió ember számára – de nem százmillió orosz számára.

         A NATO folyamatosan ragaszkodik a “nyitott ajtók politikájához”. Jens Stoltenberg főtitkár arra számított, hogy a tagállamok “szívesen fogadják Finnországot a NATO tagjaként”. Azt mondta, hogy “Finnország tagsága erősebbé teszi a NATO-t”, előnyként azonosítva az ország katonai potenciálját és elkötelezettségét a demokratikus társadalom megőrzése mellett.

         A NATO-csatlakozás rendkívül fontos Finnország számára a Putyin vezette Oroszország által teremtett körülmények között. Olyannyira, hogy Finnország és Svédország teljesítette Törökország követeléseit. Mert a török ratifikácia nélkül nem valósulhat meg az érintett országok csatlakozása.

         Recep Tayyip Erdoğan török elnök ugyanakkor kijelentette, hogy országa nem fogja támogatni Svédország csatlakozási szándékát az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez a január 21-i stockholmi Koránégetés miatt.

         Finnország azonban Svédország nélkül is csatlakozik a NATO-hoz, ha Törökország nem hagyja jóvá Stockholm észak-atlanti szövetséghez való csatlakozási szándékát. Ezt Mikko Savola finn védelmi miniszter mondta a müncheni biztonsági konferencián.

         Hangsúlyozta: szeretné, ha mindkét ország együtt csatlakozna a NATO-hoz. Finnország azonban nem utasítja el a csatlakozást, ha Törökország csak ratifikálja kérelmét. – Akkor mi csatlakozunk – mondta Savola. Az AP-nek adott interjújában reményét fejezte ki, hogy Finnország a szövetség tagja lesz a 2023 júliusi csúcstalálkozója előtt.

         Finnország ilyen lépései a biztonság felé a Moszkvában ülő világagresszor részéről csak pozitív hatással lesznek a Kremlre nehezedő szükséges politikai nyomásra. Putyinnak meg kell értenie, hogy népirtó háborút indítva Ukrajna ellen, azzal az ürüggyel, hogy “elkerülje a NATO szomszédságát a határainál”, csak egyesítette Európát és felvetette a szükséges narratívákat, ami Helsinki közelgő észak-atlanti Szövetség csatlakozásának oka lett.