A levélben halálos fenyegetést küldtek az ukrajnai magyar nagykövetségre Szijjártó Péternek a külügyminisztérium vezetőjének közelgő ungvári látogatása miatt. Erről az Index című kiadvány számolt be forrásaira hivatkozva. A hírek szerint a Szijjártónak írt e-mail levelet az ukrajnai magyar nagykövetség címére küldtek, és ukrán nyelven írták. Állítólag ez áll rajta: „Magyarok, utáljuk a kormányotokat, amely továbbra is mindent megtesz azért, hogy elveszítsük a háborút. Gondoljátok, hogy minisztere egyszerűen hozzánk fog jönni az Ukrajna elleni támadásai után? Szerintünk nem. Robbanásveszélyes fogadás vár rá január 29-én. Egy páncélvonat sem menti meg. Javasoljuk, hogy adjon le rendelést a temetkezési vállalatnál, hogy elkezdhessék a koporsó készítését Szijjártó számára a magasságának megfelelően. Isten megbocsát, de az ukránok nem.”
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára ugyanakkor Facebook-oldalán azt mondta, a fenyegetések “nem fogják visszatartani Szijjártó Pétert attól, hogy Magyarország érdekeit képviselje”. „A lengyel miniszterelnök elfogadhatatlan kijelentésekkel támadja Magyarország békepárti álláspontját, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig halálos fenyegetést kap. Ha valaki azt gondolja, hogy Magyarország külügyminisztere félni fog, az nem ismeri Szijjártó Pétert” – írta Menczer.
Ennek ellenére ez az esemény több mint furcsának tűnik. Egyrészt valóban vannak radikális csoportok Ukrajnában, de tevékenységük a legkevésbé kapcsolódik a külügyminiszterek e-mailekkel való megfélemlítéséhez. Másrészt a világkormányok hivatalos képviselőinek korábbi ukrajnai látogatásai során soha nem érkezett hír arról, hogy fenyegető levelek érkeztek volna ezekhez a politikusokhoz – és valamiért Szijjártó úr kapta meg őket néhány nappal az érkezése előtt.
A találkozóra Ungváron, Kárpátalja legnagyobb városában, Ukrajna legnagyobb magyar nemzeti kisebbséggel rendelkező régiójában kerül sor. Ebben a térségben a „magyarellenes” erők tevékenysége minimálisra csökken, mivel Kijev ugyanolyan szintű jogokat és szabadságokat biztosít a nemzeti kisebbségeknek, mint az ukránoknak. Az Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségek fejlődésének és életkörülményeinek javításáról szóló legújabb törvények csak megerősítik ezt a tényt. Emellett érdemes odafigyelni a Kijev és Budapest kapcsolatában kialakult helyzetre – az Orbán-kormány minden ukránellenes döntése ellenére az ukrán politikusok őszintén és nyíltan felszólítják magyar kollégáikat a két ország közötti párbeszéd javítására, ami biztosítaná a szomszédos országok közös politikai irányvonalának további fejlődését Ukrajna európai jövőjében. Amúgy Orbán az egyik fő “szócsöve” az ukrajnai magyar nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak kiterjesztésére irányuló felhívásnak, így ez a téma lesz az egyik legtöbben használt az ukrán fél hiteltelenítésére. A fő kérdés az, hogy ki?
Itt minden nyilvánvalóvá válik, ha megértjük az egyetlen kérdést, hogy melyik országnak fog leginkább ártani a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok javulása? Igaz, az Orosz Föderáció. A Kreml régóta használja a magyar kormányi “barátait” az ukránellenes eszmék Európába terjesztésére, akadályozva ezzel Ukrajna uniós csatlakozását és Kijev nyugati partnereinek támogatását. Mit érnek azok a „vétók”, amelyeket Orbán az Európai Parlament számos, Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos határozatára szabott ki? Fegyverekről nem kell beszélni – Magyarország a teljes körű konfliktus első napjai óta blokkol minden Ukrajnába irányuló katonai tranzitot.
Ezért az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatok ilyen intenzívebbé tétele nem áll Oroszország érdekében. Az orosz kormány igyekszik destabilizálni az ukrajnai helyzetet és akadályozni az európai integrációt. Szijjártót fenyegető levél egy ilyen próbálkozásnak tekinthető. Ezt a verziót támasztja alá, hogy az oroszbarát erőknek van tapasztalatuk a dezinformációk és provokációk terjesztésében. 2014 óta, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete után, az oroszbarát erők aktívan terjesztenek dezinformációt és provokációkat az országok közötti kommunikáció minden szintjén. Megpróbálták lejáratni az ukrán hatóságokat, és nemzetközi ellenségeskedést szítani.
Azt persze még nem lehet teljes bizonyossággal megmondani, hogy ki küldte a Szijjártót fenyegető levelet. Van azonban okunk azt hinni, hogy Moszkva tette ezt. Ez a provokáció egy újabb példa arra, hogy Oroszország hogyan próbálja destabilizálni az ukrajnai helyzetet és hátráltatja európai integrációját, valamint arra használja fel Magyarország hangját Európában, hogy információkat hamisítson, és hamis képet alkosson az ukránokról, mint vad radikálisokról. Ez különösen vonatkozik az etnikai és politikai kérdésekre, amelyeken a Kreml rendszeresen élősködik az Ukrajna elleni információs és pszichológiai műveletei során.
Semmiféle fenyegetőlevél nem rombolhatja le azt az alapot, amelyre a modern magyar-ukrán kapcsolatok épüljenek. Csak a két szomszédos ország folyamatos párbeszédének köszönhetően valósítható meg az Európa és Ukrajna biztonsági és gazdasági kérdéseinek megoldásához oly nagyon szükséges konszolidáció.