Felfüggesztette az Erasmus+ programot az Európai Bizottság a magyar alapítványi egyetemeken

Az intézményeknek azért ment neki az EU, mert a működési modelljük nem garancia arra, hogy átláthatóan is kezelik az uniótól kapott forrásokat.

Nem kaphatnak friss támogatások az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amik közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amiket ilyen alapítványok tartanak fenn – írja a Népszava.

A lap értesülése szerint az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették is a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott magyar hatóságokat is. A tiltás egész pontosan a 2022. december 15-e után elbírált pályázatokra vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság, valamint a pénzalapokat kezelő nemzeti hatóságok 2022. december 15-e után nem köthetnek finanszírozási megállapodást a határozatban kiemelt intézményekkel. Ujvári Balázs bizottsági szóvivő a Népszavának azt mondta, hogy a finanszírozást ideiglenesen függesztették csak fel.

Magyarországon jelenleg 21 alapítványi formában működő egyetem van, ezek többsége egészen mostanáig jelentős támogatásokat kapott a Brüsszel által közvetlenül, vagy közvetve irányított támogatási forrásokból. Például a Budapesti Corvinus Egyetem 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió eurós támogatást nyert el a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. Az intézmény honlapján közzétett cikk szerint pedig 2020 decemberében – az egyetem története során először – konzorciumvezetőként nyert el egy négymillió eurós összköltségvetésű pályázatot.

Az Európai Bizottság szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ programjaiban, képzésükbe az Európai Unió 40,45 millió euróval szállt be. A Corvinus Egyetem a legtöbb résztvevőt küldő három egyetem között volt.

A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést december 15-én hozták meg az uniós pénzügyminiszterek. Ezek az intézmények azért kerültek az unió célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, mivel sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.

Forrás:https://hvg.hu/itthon/20230109_erasmus_europai_bizottsag_alapitvanyi_egyetemek

Részvény: