Az EU állam és kormányfői egymás után érkeznek az EU-csúcsra. A legtöbbet ismételt téma Izrael, és a gázai humanitárius krízis. Pedig az asztalon van egy költségvetés módosítás, egy átfogó migrációs reform, és egy ukrán segélycsomag is. Ráadásul Orbán Viktor ismét vétóval fenyegetőzik, ami nem teszi népszerűvé a kollégái között, főleg a Vlagyimir Putyinnal tartott találkozója után.
Kezdődik az a kétnapos EU-csúcs, ahol az unió állam és kormányfői tárgyalnak a legfontosabb stratégiai kérdésekről. A tárgyalások fókusza eredetileg az EU költségvetésének módosítása lett volna, ami lehetővé tenné egy új ukrán segélycsomag, és az EU migrációs rendszerének reformját. Azonban az Izrael elleni Hamasz terrortámadás, és az ezt követő, a Gázai övezetben kialakult humanitárius válsághelyzet valamelyest átírta a terveket, és most erről is tárgyalnak majd a vezetők.
Válsághelyzet Gázában
A magyar miniszterelnökön kívül majdnem minden vezető kifejezte aggodalmát a Gázai övezet blokádja kapcsán. Miután Izrael, hivatalosan a Hamasz elleni küzdelemre hivatkozva elzárta a segélyek elosztására használt útvonalakat, a humanitárius helyzet hamar eszkalálódott gázában, ahol nem csak üzemanyaghiány, de éhínség, ivóvíz és gyógyszerhiány is fenyegeti a civil lakosságot. A vezetők egyhangúlag kifejezték, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát a terrortámadásokkal szemben, azonban a többség szerint Izrael válasza aránytalan és kollektív büntetést ró a palesztin civil lakosságra, ami nem összeegyeztethető az emberi jogokkal.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a parlament nemrég elfogadott állásfoglalására hivatkozva kijelentette “a Hamaszt meg kell állítani”, és a Parlament természetesen ragaszkodik az izraeli túszok szabadon engedéséhez ám “ez nem lehet feltétele a humanitárius segélynek”. Tehát, a Parlament elnöke nem tartja elfogadhatónak azt az izraeli politikát, ami szerint addig nem nyitják meg a segélyfolyosókat Gáza irányába, amíg az összes izraeli foglyot szabadon nem engedik a terroristák. Hasonló állásponton volt Alexander de Croo belga miniszterelnök is, aki szerint
“Bármilyen atrocitás történik, Izraelnek joga van megvédenie magát, de ahhoz nincs joga, hogy megvonja a túléléshez szükséges alapvető dolgokat emberektől. Ezért Gáza blokádja elfogadhatatlan, és meg kell állítani.”
A bolgár miniszterelnök, Nikolai Denkov a helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott, “ez egy nehéz helyzet, mivel mindkét fél azt hiszi, hogy teljesen igaza van, de lennie kell egy közös megoldásnak”.
Azt, hogy pontosan milyen két félről van szó, hiszen például a Hamasz nem egyenlő a palesztin lakosokkal, a bolgár vezető nem tisztázta, de abban félreérthetetlen volt, hogy “igen, a palesztin embereknek hozzá kell jutnia humanitárius segítséghez, ez nem kérdéses”.
Ukrajna, Putyin, és Orbán Viktor
Természetesen a legtöbb vezető szintén kitért Ukrajna támogatására, amit a magyar miniszterelnökön kívül mindenki szükségesnek tart. Gitanas Nauséda litván miniszterelnök kiemelte, “az én üzenetem az, hogy támogatnunk kell Ukrajnát akkor is, ha kialakult egy másik geopolitikai válságterület”.
A litván vezető szerint az EU által javasolt 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag “nem elégséges”, és szerinte újabb kiegészítő csomagoknak kell követnie azt. A miniszterelnöknek Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozójához is volt hozzáfűzni valója,
“Több mint furcsa egy olyan rezsimmel flörtölni, ami borzasztó bűntetteket követ el Ukrajnában. Nagyon rossz üzenetet küld”.
Nem ő volt az egyetlen, aki nem repesett Orbán és Putyin tárgyalásától. Kaja Kallas észt miniszterelnök Orbán látogatásával kapcsolatban azt mondta
“Beszélni fogok vele erről személyesen. Csak az a kérdésem mi szükség van erre? Én nem szívesen lennék egy képen egy ilyen emberrel”
hozzátéve, hogy Putyin a nemzetközi jog szerint háborús bűnös.
Komolytalan Orbán vétója?
A költségvetési módosításokat szinte mindenki említette, de kevesen vettek tudomást arról, hogy a magyar vezető vétóval fenyegetőzött az ügyben, ismét. Kallas szerint például Orbán esetében
“eddig mindig az volt a helyzet, hogy a rossz dolgokat mondta, de a jó dolgokat csinálta, ebben az esetben rendben vagyunk”.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is optimista volt a költségvetés módosítás kérdésében, elmondta: “remélhetőleg az év vége előtt megoldjuk ezt a kérdést”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén kiállt a költségvetés és annak céljai mellett, és szerinte “a bizottság határozottan cselekszik” és “ehhez forrásokra van szüksége”. A tárgyalások pénteki lezárásáig nehéz megjósolni, mekkora lesz a hatása Orbán fenyegetődzésének, de a kollégáinak nagy része, úgy tűnik, eddig nem érezte említésre méltónak a problémát.