Egyre jobban húz el a magyar inflációs adat az uniós mellett, de másban annyira nem jeleskedünk az EU-val össszevetve. Aligha fogunk mostanában kevesebb pénzt az élelmiszerboltban hagyni, és a napelemekkel se nyerhetünk sokat, bár van remény. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Már több, mint másfélszer akkora a magyar infláció, mint az EU-s. Az Eurostat úgy számolt, hogy az unió inflációja 10,4-ről 10 százalékosra lassult januárban, míg a magyar 26,2 százalékosra nőtt. És az is kiderült a részletekből, hogy nem is kevéssel állunk Európa szégyenlistájának élén, a második legnagyobb, lettországi drágulás is csak 21,4 százalékos.

Ugyan december óta kilenc tagállam inflációja is nőtt, három ország kivételével már mindenki túljutott a csúcson. A kormánypropagandában annyira gyakran negatív példaként emlegetett nagy nyugati gazdaságokban pedig mostanra 6-10 százalékosra lassult le a drágulás. Mi pedig így azzal sem megyünk sokra, hogy az átlagfizetés 400 ezer forint fölé ugrott. Az is kiderült közben, hogy néhány ezerrel újra csökkent a dolgozó magyarok száma.

Az egyik legdurvább része az inflációnak ma Magyarországon az élelmiszerdrágulás, az Eurostat szerint az ételek nálunk 48,2 százalékkal drágábbak, mint egy éve voltak, még a listán második Litvániában is csak 32 százalékos ez a mutató. És komoly az esély arra, hogy nem is lesznek olcsóbbak az ételek. Ettől persze még az inflációjuk csökkenni fog, de abban így is szinte teljes az egyetértés a szakértők között, hogy legalább a drágulás tempója nem marad ekkora.

Orbán Viktor az évértékelő beszédében megpróbálta a drágulást a brüsszeli szankciókra kenni, de jól látszik a számokon, hogy ezt semmi nem támasztja alá. A magyar mezőgazdaság magas költségek mellett termel keveset, azaz drágán állít elő kevés terméket. A magas termelői árak pedig még tovább növelik az inflációt. És ugyan a tavalyi rossz időjárást megérezte szinte egész Európa, az EU egészében sokkal kisebb mértékben esett vissza a termelés, és nem annyira nőttek a termelői árak, mint itt.

Nem az infláció az egyetlen olyan probléma a magyar gazdaságban, amelyet a kormány igyekszik a brüsszeli szankciókra fogni. A háború mindenképpen ilyen – ám nem mindegy, milyen olvasatban tálalunk olyan negatív következményeket, mint a recesszió.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulóján végignéztük, hogyan változott a magyar gazdaság az elmúlt 12 hónapban: hogyan lett 18 százalékos az irányadó kamat, mit keresett 430 forint körüli szinten az euró, és persze miért nálunk a legmagasabb az infláció.

Az EU régiónkénti fejlettségi listáján elért eredményünkre sem lehetünk különösebben büszkék. A kivétel Budapest: a főváros még feljebb lépett a legfejlettebbek listáján, már a 15. legjobban áll az egész EU-ban, Közép- és Észak-Európa nagyobb városaival van egy szinten. Eközben viszont három magyar régió – Észak-Magyarország, a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld – még mindig az EU húsz legszegényebb helye közé tartozik.

Érdekes változást is láthattunk: hosszabb idő után már nem a Nyugat-Dunántúl a legfejlettebb magyar vidéki régió. A fél évtizede tartó visszaesése odáig jutott, hogy a Közép-Dunántúl megelőzte.

A főváros és a vidék közötti gigantikus különbség nem csak magyar probléma, Európa középső részét kivéve nyugaton és keleten is ugyanezt látjuk. Még csak azt sem lehet mondani, hogy a magyar távolság a főváros és a vidék között extrém volna másokéhoz képest, a régió átlagába teljesen jól belesimul ez.

Forrás:https://hvg.hu/gazdasag/20230226_Es_akkor_osszefoglalo