Úgy tűnt eddig, hogy Törökországban a magas infláció, az alacsony kamatok és a zuhanó líraárfolyam a fő gondok, ám most kiderült, hogy a munkanélküliség is magas. Komoly feladat vár a sokadik Erdogan-kormányra.
A török gazdaság régóta nehéz helyzetben van, miután a magas költségvetési hiány mellett mesterségesen alacsonyan tartott kamatok az infláció elszállásához és a török líra zuhanórepüléséhez vezettek.
Az emiatt életben lévő devizakorlátozások mellett a lakosság a tether nevű kriptodevizába menekül, ami végső soron ugyanúgy dollárkeresletet és lírakínálatot jelent, hisz a megvásárolt tether dollárfedezetű.
Változtatnának
Az újra megválasztott török elnök jelezte, hogy szándéka szerint visszatérne egy szokványos, máshol bevált gazdaságpolitikához, ahol az állam nem költekezik túl: ehhez nem bocsátanak ki fedezetlen pénzt, emellett hagyják a devizaárfolyamot szabadon alakulni
A líra iránti kereslet növeléséhez és az infláció megfékezéséhez magas kamatokra van szükség: ezt a folyamatot itthon is megtapasztaltuk tavaly, amikor a Magyar Nemzeti bank (MNB) rendkívüli intézkedéseket
Eddig az alacsony kamatokat azzal indokolták Törökországban, hogy az a gazdaság növekedését segíti, de ez végül nem így lett.
Munkanélküliség
Ezt jelzi, hogy Törökországban az áprilisi adatok szerint növekedett az európai szinten amúgy is magas munkanélküliség
Az adat 10,2 százalék lett, a törökországi munkanélküliek száma pedig 3,585 millió, 74 ezerrel több, mint az előző hónapban.
A 15-24 közötti korosztályban a munkanélküliség 19,1 százalék, ez az adat legalább javult a márciusi 20,3 százalékhoz képest.
Egyensúly nélkül nem megy
Ilyen helyzetben, amikor ennyire leromlott a török gazdaság állapota, roppant nehéz a helyreállítás. Kezdetben elkerülhetetlen a monetáris és fiskális szigorítás, vagyis a költségvetési hiány lefaragása és a fizetési mérleg egyensúlya, hisz enélkül csak folytatódna az inflációs spirál, ami végül mindig teljes elszegényedéshez vezet.
Amíg ez nem valósul meg, nincs eszköz a gazdaság élénkítésére, ellenben amikor az egyensúly beáll, az alacsony bázisról magától is beindul a növekedés, miután a gazdasági szereplők bizalma helyreáll és megindulnak a beruházások: ebben a szakaszban tudnak élénkítő lépéseket is tenni, vigyázva, hogy ne boruljon fel újra sem az államháztartási, sem a külgazdasági egyensúly.
Kezdetben fájdalmas, de megéri
Kezdetben ez fájdalmas szokott lenni, viszont a gyorsan csökkenő infláció és a stabilizálódó valutaárfolyam reményt ad a vállalatoknak és a lakosságnak egyaránt, az utána induló növekedés pedig a legtöbb esetben lehetővé teszi a reálbérnövekedést.
A rendszerváltás után térségünk legtöbb országa is átesett hasonló folyamaton, akkor az addigi versenyképtelen ipar összeomlása, és a világgazdasághoz való alkalmazkodás miatt. Végül az Európai Unióhoz csatlakozott volt kommunista országok mindegyikében sikeres lett a folyamat, egyensúllyal és jelentős reálbérnövekedéssel.
Törökországban annyi az eltérés, hogy a rossz gazdaságpolitika hozta ebbe a helyzetbe az országot, miközben a kétezres évek elején még prosperált a gazdaság. Kérdés, hogy Erdogan és új kormánya ezúttal vállalja-e a kezdeti nehézségeket, hogy egészséges pályára állítja a török gazdaságot.