EP: Magyarország már nem demokrácia

Magyarország már nem tekinthető demokráciának, és az európai értékek rendszerszintű veszélyben vannak az országban – állapította meg az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott jelentésében. A hetes cikkely szerinti eljárást kiegészítő új szavazásnál nagy többséggel kijelentette az EP, hogy Magyarország választási autokráciává vált.

Magyarország ezen a ponton választási autokráciává vált – így szól a tételmondata annak, az Európai Parlamentben elfogadott jelentésnek, amelyet nagy többséggel szavaztak meg a képviselők. Az indítvány – amelyet 433 igen szavazattal, 123 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadtak el – egy újabb szimbolikus megrovást jelent az uniós intézmények részéről Magyarország felé, amelyet évek óta elmarasztalnak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.

A mostani szavazás a hetes cikkely szerinti eljárás folytatásának tekinthető, a magyar jogállamiság helyzetéről szóló EP-állásfoglalás, amely papíron egy olyan végkifejlet felé tart, hogy felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban. Eddig viszont 2018 óta nem jutott el a folyamat, amikor az EP elfogadta a Sargentini-jelentést, amely már erősen vitatta, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány demokratikus körülmények között vezetné az országot.

Ahogy akkor, úgy most sem valószínű, hogy azon túl, hogy az EP-képviselők nagy többséggel egyetértenek abban, hogy Magyarország már nem tekinthető a klasszikus értelemben vett tiszta demokráciának, különösebb konkrét büntetéshez vezetne. Ugyan a magyar-lengyel véd- és dacszövetség már felbomlott, kicsi az esély rá, hogy az Európai Tanácsban az összes tagállam egyetértene Magyarország meghurcolásával.

Fontosabb üzenet ez az Európai Bizottságnak

A szavazás jelentőségét most inkább az adja, hogy a Gwendoline Delbos-Corfield zöld képviselő által készített elmarasztaló jelentés párhuzamosan azzal történt, hogy az Európai Bizottság jogállamisági eljárásánál – mely a hétéves költségvetés és a helyreállítási és ellenállósági eszköz forrásainak elosztását határozza meg – hamarosan letelik a határidő. Brüsszel pedig a hírek szerint a támogatások 70 százalékának felfüggesztését javasolja majd az Európai Tanácsnak, vagyis Magyarország 15 milliárd eurót (bő 6000 milliárd forintot) is elveszíthet.

A bizottság ugyan a korrupció és a versenyjogi aggályok miatt van a támogatások zárolása mellett, diplomáciai szempontból az EP elmarasztalása is jelentős. Valamint nyomást helyez Brüsszelre is, hogy Johannes Hahn költségvetési biztos ne “finomkodjon” az Orbán-kormánnyal.

E szempontból érdekes, hogy jelentésükben a parlamenti képviselők egy sor aggályt soroltak fel – az ország választási rendszerének működésétől az igazságszolgáltatás függetlenségéig. Félelmeket fogalmaznak meg a tudományos és vallásszabadsággal, valamint a kiszolgáltatott népességcsoportok jogaival kapcsolatban is.

„Mélységesen sajnáljuk, hogy az Európai Unió határozott fellépésének hiánya hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok összeomlásához Magyarországon, és az országot a választási autokrácia hibrid rendszerévé tette” – mondta Gwendoline Delbos-Corfield zöld képviselő, az ügy vezetője.

A csütörtöki jelentés és annak nagy arányú támogatása ugyan arra ösztönzi az Európai Tanácsot, hogy tegyen lépéseket Magyarországgal szemben, de ez vélhetően a jogállamisági mechanizmusra marad. A szöveg tartalmazza egy lehetséges tanácsi javaslat tervezetét, amely szerint “egyértelműen fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország súlyosan megsérti azokat az értékeket, amelyekre az EU épül”.

Forrás:https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/gwendoline-delbos-corfield-europai-parlament-demokracia-magyarorszag-jogallamisagi-sargentini-jelentes.759813.html

Részvény: