A nigeri junta visszavonta csütörtökön a Franciaországgal 1977 és 2020 között kötött katonai együttműködési megállapodásokat – közölte csütörtök éjjel az állami televízióban Amadou Abdramane, a junta képviselője.
Az összesen öt katonai együttműködési szerződés felbontásáról szóló határozatról – amely drasztikusan átalakíthatja az iszlamista lázadók elleni harcot a Száhel-övezetben – Abdramane közlése szerint diplomáciai jegyzéket küldenek Franciaországnak. Párizs egyelőre nem reagált a bejelentésre.
Túszul ejtett elnök
A megbuktatott Mohamed Bazoum elnök a The Washington Post című amerikai lapban csütörtökön megjelent véleménycikkében azt állította, hogy túszul ejtették, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa helyre az alkotmányos rendet Nigerben. Szerinte sikere esetén pusztító következményei lehetnek a puccsnak Nigerre, a térségre és „az egész világra nézve”.
A demokratikusan megválasztott Bazoumot Abdourahamane Tiani tábornok, a nigeri elnöki gárda volt parancsnoka helyezte házi őrizetbe múlt szerdán és saját magát kiáltotta ki államfőnek a 2020 óta a Közép- és Nyugat-Afrikában történt hetedik államcsínyben.
A Burkina Fasó-i és mali puccshoz hasonlóan a múlt heti nigeri államcsínyt is növekvő franciaellenes hangulat övezte, egyes nigeriek a belügyekbe való beavatkozással vádolják az egykori gyarmattartót.
Niger térségbeli és nyugati partnerei – közöttük Franciaország – szankciókat vezettek be, hogy nyomást gyakoroljanak a juntára az alkotmányos rend helyreállítása érdekében.
A junta csütörtökön felfüggesztette a francia alapítású nemzetközi televízió és rádióadó, a France 24 és az RFI műsorainak sugárzását, amit a francia külügyminisztérium elítélt.
Franciaország 1000-1500 katonát állomásoztat Nigerben, hogy segítsék az országot az al-Kaida és az Iszlám Állam elleni harcban. A puccsok után Burkina Faso és Mali távozásra bírta a francia egységeket, amelyek most Nigerben tartózkodnak.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), amely a múlt hét végén „erő alkalmazását” helyezte kilátásba, ha nem helyezik vissza a hivatalába a megbuktatott elnököt, csütörtökön Abdulsalami Abubakar volt nigériai elnök vezetésével küldöttséget menesztett a fővárosba, hogy „meggyőző és barátságos megoldást találjanak a helyzetre”. A küldöttség egyik tagja azonban már péntek reggel közölte, hogy a delegáció néhány óra elteltével el is hagyta az országot, és nem tudtak találkozni sem Tianival, sem Bazoummal.
Niameyben aznap ezrek tüntettek, tiltakozva a junta vezetői elleni nyomásgyakorlás ellen. Az egyik tüntető kezében
Éljen Niger, Oroszország, Mali és Burkina! Vesszen Franciaország, az ECOWAS és az EU!
feliratú tábla volt.
Mali és Burkina Faso közölte, hogy a nigeri beavatkozást az ellenük irányuló „hadüzenetnek” tekintenék, és Niamey védelmére kelnének. Tiani szerdán mindkét országba elküldte tábornokait, hogy további támogatást szerezzenek a junta számára.
Még mindig fogva tartják az elnököt a nigeri puccsot elkövető katonák
Lezárták a határokat, kijárási tilalmat rendeltek el, az államfőt pedig, akit megfosztottak a hatalmától, fogva tartják az elnöki palotában – aggódva figyeli a világ, mi történik Nigerben a katonai puccs után. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter Mohamed Bazoum nigeri elnök azonnali szabadon engedését követeli.