Magyarország akár évi 60 milliárd forintnyi büntetést szedhetne be a futásteljesítmény-hamisítóktól, akik évente közel 51 milliárd forintnyi kárt okoznak a rászedett vevőknek.
Az autók kilométer-számlálójának manipulálása bevett gyakorlat a használt járművek piacán, ami mind a megtévesztett vásárlóknak, mind az adott államnak vagy önkormányzatnak komoly anyagi veszteséget okoz. A carVertical autóipari adatszolgáltató cég 22 európai országban és az Egyesült Államokban végzett kutatása azt vizsgálta, miként kezelik a helyi önkormányzatok és hatóságok a kilométerórákkal kapcsolatos csalásokat, és milyen jogszabályok életbeléptetésével igyekeznek visszaszorítani ezt a gyakorlatot.
Az Index írásából kiderül, hogy a különböző országok eltérő módon kezelik a kilométer-számláló visszapörgetésével elkövetett csalásokat: van olyan ország, ahol nincs erre vonatkozó hatályos jogszabály, míg máshol, például
- Franciaországban, akár 300 ezer eurós pénzbírsággal is sújthatják a hamisítókat.
- Horvátországban ezzel szemben akár 8 év börtön is járhat azoknak, akiket ilyen kihágással tetten érnek.
- Lettországban például a futásteljesítmény meghamisításáért kiszabható bírság magánszemélyek esetében mindössze 100, míg jogi személyeknél ezer euró.
- Szlovákiában a helyi hatóságok 5 és 50 ezer euró közötti bírságot szabhatnak ki mindenkire, aki kilométeróra-csalással üzletel. Ezen túlmenően a jogsértők akár két évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.
Magyarországon a csalók akár egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. A bíróság végső döntése azonban sok tényezőtől függhet, és a csalók legtöbbször elkerülik a súlyos büntetést
– állapította meg a carVertical nyomán az Index. A gazdasági portál hozzátette, hogy a kilométerórák visszapörgetése Magyarországon az autók 6,1, Szlovákiában 4,5, Horvátországban pedig 3,5 százalékát érinti, ami arra utal, hogy a jelenlegi szabályozás nem veszi el a jogsértők kedvét a futásteljesítmény-csalástól. A kontinens bajnoka azonban Lettország, ahol az ellenőrzött autók 12,9 százalékának manipulált a futásteljesítménye, 2020 óta pedig egyetlen személy ellen sem indult eljárás.
Amennyiben feltételezzük, hogy a hatóságok minden kilométeróra-visszatekerésért 3 ezer eurós bírságot szabnak ki, és az érintett gépjárművek tulajdonosai elleni vádemelések sikerrel járnak, Magyarország akár évi közel 60 milliárd forintnyi (151 millió) eurót is beszedhetne
– állapítja meg az autótörténeti jelentéseket készítő vállalat, melynek adatai szerint az idehaza rászadett vásárlók anyagi vesztesége meghaladja a 129,4 millió eurót (közel 51 milliárd forintot).