Szeptember 15-én a EP-képviselők 433 igen szavazattal megszavazták, hogy nincs többé demokrácia Magyarországon. Ez az első alkalom, hogy az uniós intézmény deklarálja, hogy egy olyan államban, amely egyben az Európai Unió tagja is, nincs demokrácia, amelynek jelenléte az unióhoz való csatlakozás szükséges feltétele. Míg a szavazás nagyrészt szimbolikus volt, és nem változtathatja meg az egyhangú szavazási rendszert igénylő uniós döntések, például az Oroszország elleni új szankciócsomagok menetét, Magyarországra a szavazásnak volt hatása.
Az Európai Parlament képviselői határozatot fogadtak el, amelyben elítélték a 2010 óta hatalmon lévő Orbán Viktor jelenlegi magyar miniszterelnököt Vlagyimir Putyinnal való kapcsolata miatt, valamint a „választási autokrácia hibrid rendszere” miatt és a demokratikus elvek súlyos megsértése miatt.
A képviselők azt is megemlítették, hogy Orbán megmutatta és mutatja kormánya „szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit” az EU alapvető értékeinek aláásására.
A képviselők aggodalmukat fejezik ki a szerintük veszélyben lévő alapvető jogok hosszú sora miatt, beleértve a választási rendszert, a bírói függetlenséget, a magánéletet, a véleménynyilvánítás szabadságát, a média szabadságát, a tudományos szabadságot, a kisebbségek és a menedékkérők jogait és védelmét. A jogsértések e kiterjedt listája valóban jelen van Magyarországon, de az Orbán-kormány sikeresen végrehajtja a fogalomhelyettesítést, ezeket a „jogsértéseket” a „nemzet boldogulása iránti aggodalom” megvalósításának szükségességének nevezi.
De valójában mi fenyegeti Magyarországot az Európai Parlament eme megdöbbentő kezdeményezése után? Ez az állásfoglalás nem más, mint az EP-képviselők felszólítása, hogy a demokrácia elveitől való visszavonulás miatt csökkentsék Magyarország finanszírozását, vagy inkább Magyarország és politikai reformjainak finanszírozását. Az Európai Parlament emellett sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU Tanácsának nem sikerült jelentős előrelépést elérnie Magyarország demokráciából való kilépése elleni küzdelemben, és kijelentette, hogy a további halasztás a jogállamiság megsértését maga a Tanács részéről jelentené.
Orbán Viktor, már hivatalosan is kijelenthető, szeptember 16-án „unalmas viccként” kommentálta ezt a kezdeményezést. A miniszterelnök ezt Alekszandr Vučić szerb államfővel folytatott megbeszélése után mondta.
„Ami az Európai Parlament döntését illeti, úgy gondoljuk, hogy ez a viccek birodalmába tartozik. De nem nevetünk, mert ez egy unalmas vicc” – mondta Orbán. Úgy véli, hogy a képviselők „szórakozni” döntöttek így.
„Nem figyelünk erre” – biztosította Orbán.
Kár, hogy a magyar kormány „nemzet boldogulása” fogalmába nem tartozik bele a magyar nemzet jóléte, mégpedig annak uniós finanszírozása. Az „unalmas vicc” pedig végül keserű igazsággá válik a magyar kormány számára, amelynek vezetője úgy tűnik, egyre inkább eltávolodik az EU-tól, és közelebb hozza az országot Oroszország karjaihoz, és EU-ból való kilépés felé a következő lépésként.
#EU #Oroszorszag #Orban