November 15-én folytatódik Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnökének amerikai látogatása, melynek során tárgyalásokat terveznek Joe Biden elnökkel, valamint részvételt az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés éves San Franciscó-i csúcstalálkozóján. Hszi 6 év után először érkezett az Egyesült Államokba, ezért ez a látogatás különösen fontos, és messzemenő következményekkel járhat.
Az USA szívesen él a lehetőséggel az USA-Kína kapcsolatok javítására.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora, John Kirby szerint az ülés napirendjén az ukrán kérdés szerepel. Joe Biden egyértelműen hangsúlyozni fogja az Egyesült Államok azon szándékát, hogy támogassa Ukrajnát a jövőben. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Kínai Népköztársaság helyzete jelentős hatással van az orosz-ukrán háború lefolyására, hiszen Peking támogatása nélkül Moszkva jelentősen korlátozott lesz az agresszió folytatására.
A felek várhatóan megvitatják Oroszország ukrajnai invázióját, Izrael háborúját a Hamasz ellen, Tajvant, a Dél-kínai-tengert, Észak-Koreát és az emberi jogokat. Szó lesz a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemről, valamint a mesterséges intelligenciáról – írják szerdán a nyugati ügynökségek. De a kereskedelem témája sem tűnt el – a Bidennel való találkozó után a kínai vezetőnek egy zártkörű vacsora keretében amerikai cégek vezetőivel kell találkoznia. Ahhoz, hogy a kínai vezető asztalához kerüljenek, 40 ezer dollárt kell fizetniük az üzletembereknek. A csarnokba való bejutás jegye pedig 2 ezer dollárba kerül.
Emellett az Egyesült Államok megpróbál garanciákat szerezni arra vonatkozóan, hogy Kína felhasználja ázsiai befolyását annak megakadályozására, hogy Irán részt vegyen az Izrael és a Hamász közötti konfliktusban, és ne szítsa fel ezt a konfliktust a Közel-Keleten. Ebben a kérdésben a megfigyelők mérsékelt eredmények elérését jósolják. Az amerikai képviselők Kínát is rá fogják venni, hogy Oroszországra is használja befolyását.
Valójában az ukrajnai háború első heteitől kezdve a Biden-kormányzat megpróbálta meggyőzni Pekinget, hogy ne támogassa régi szövetségesét, Putyint, mert Oroszország Iránhoz hasonlóan osztja Kína nézeteit a világrend megváltoztatásának szükségességéről, amelyben, véleményük szerint, a Nyugat és az Egyesült Államok érvényesülnek. Hszi és Putyin kijelentette, hogy kapcsolataik „korlátlanok”.
Peking kijelentette, hogy továbbra is „pártatlan” az ukrajnai háború kérdésében, és felajánlotta magát a béketeremtő szerepben is, amit Washingtonban nagy szkepticizmussal fogadtak. Tovább fokozza a bonyolultságot az, hogy az Egyesült Államokban egyre nagyobb aggodalomra ad okot Oroszország Észak-Koreához fűződő kapcsolatainak erősítése, különösen a fegyverszállítás lehetősége miatt. A média már írt arról, hogy több százezer lőszer érkezett Észak-Koreából Oroszországba. Másrészt Kínát mindig is Észak-Korea „befolyásos mecénásának” tartották Washingtonban.
A legfontosabb dolog, amit a világ hallani fog, ez az, hogy Joe Biden amerikai elnök az ukrajnai eseményekről fog beszélni Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott találkozóján. Ezt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora, John Kirby nyilatkozta az Air Force One fedélzetén újságíróknak november 14-én, kedden. „A beszélgetés még nem zajlott le, és nem akarok előresietni. Szerintem minden bizonnyal beszélni fognak arról, ami Ukrajnában történik, és az elnök világossá teszi, hogy továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.”
Van azonban egy másik téma is, amely potenciálisan napirendre kerülhet „zárt ajtók mögött”. Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság vezetőinek lehetőségük lesz személyesen megtudni, melyikük tart jobban Donald Trump valószínű győzelmétől az elnökválasztáson és mindenkinek lesz mondanivalója.
Kína számára az eklektikus milliárdos visszatérése az Ovális Irodába újabb konfliktust jelent az Egyesült Államokkal, de már „valódiban”. Trump kisebb problémának tartja Washington számára az Orosz Föderációt, ezért hajlandó tárgyalni vele (vagyis engedményeket tenni), hogy külföldi agressziója fő céljára – a KNK-ra – összpontosuljon. Trump volt az, aki első ciklusában kereskedelmi háborút indított Kínával: vámokat vetett ki a kínai árukra, betiltotta a kínai technológiai vállalatokba történő befektetéseket, és vizsgálatot indított a kínai kereskedelem ügyében. Ha visszakerül a Fehér Házba, megígérte, hogy végrehajt egy négyéves tervet a kínai import fokozatos blokkolására, beleértve az elektronikai, acél- és gyógyszeripari termékeket. Trump meg akarja akadályozni kínai vállalatok a létfontosságú amerikai infrastruktúra birtoklását az energia, a technológia és a mezőgazdaság területén. És azt is megígéri, hogy rákényszeríti a kínai tulajdonosokat, hogy adjanak el minden olyan birtokot, amely „veszélyezteti Amerika nemzetbiztonságát”. Kína számára ez azt jelenti, hogy kiszorulnak a bolygó legfontosabb piacáról, majd kereskedelmi háborúba keverednek az amerikai szövetségesek ellen.
Biden viszont választási ütőkártyákat veszít Trump javára, aki átverte a választókat, és azok jobban aggódnak a mexikói határ védelme miatt, mint a harmadik világháború valószínű kezdete miatt. A CNN közvélemény-kutatása szerint Trump megelőzi Bident: 49% és 39% megfelelően. Ez pedig nagyon alacsony adat a demokraták vezetőjénél. Biden nem kapja meg a megérdemelt elismerést gazdasági és külpolitikai érdemeiért, a választókat pedig vetélytársa bohóckodásai vonzzák.
A nyilvánosság előtt a vezetők globális szintű általános problémákról fognak beszélni: Biden elsősorban Tajvant fogja megemlíteni, és arra kéri Hszit, hogy tartsa vissza Iránt attól, hogy újabb konfliktust indítson a Közel-Keleten. Nem nyilvánosan, a politikusok a bizalom helyreállításán és az ideológiai ellentmondások semlegesítésén fognak dolgozni. Itt pedig meg kell próbálniuk, mert már nincs sok idejük. Hszinek és Bidennek égetően szüksége van a megértésre. A két ország vezetőinek találkozójának napirendjén természetesen nem találjuk a kérdést „mit tegyünk Trumppal?” De az előkészületek alapossága és a kérdések sorrendje nagy tétet jelez ezen a találkozón.