A két „népköztársaság” csapatai eddig hajlamosak voltak megtagadni a szolgálatot a kamuállamuk határain kívül, ez a területek orosz bekebelezését követően már nem lesz lehetséges, kérdés, hogyan reagálnak erre a katonák, illetve miként viszonyulnak majd a kollaboráns vezetők a hatalmuk korlátozásához.
A megszállt ukrán területek Oroszország általi illegális annektálása új bürokratikus hálózat létrehozását teszi szükségessé, ám ezzel az orosz tisztviselőknek nehéz dolguk lesz, és valószínűleg egy ilyen csak súlyosbítani fogja a belharcokat és a megszállók, illetve a kollaboránsok közötti feszültségeket – írja az amerikai biztonságpolitikai agytröszt, az Institute for the Study of War. Ennek a folyamatnak lehet része az is, amiről a Kreml által támogatott orosz hírügynökségek egyike számolt be, miszerint a volt miniszterelnök-helyettes és a Roszkozmosz korábbi vezetője, Dmitrij Rogozin lehet egy új krími szövetségi körzet vezetője vagy elnöki megbízottja, amely az illegálisan megszállt Krím, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területeket foglalja magába. A szövetségi körzetek közigazgatási szervekként minimális autonómiával rendelkeznek, valójában alig többek, mint egy orosz megye.
A herszoni megszállt terület közigazgatásának oroszok által kinevezett vezetője, Vlagyimir Szaldo szeptember 27-én közzétett egy jelentést, amelyben azt állította, hogy a Herszoni területnek saját kormányzója és saját kormánya lesz, továbbá fenntartja a határellenőrzést a Krím félszigettel – ez meglehetősen szokatlan lépés lenne egy szövetségi körzet két területe esetében. Szaldo szerint erre azért van szükség mert ukrán „szabotőrök” rendszeresen belépnek a Herszoni területre. Ezt követően azt is kijelentette, hogy a jelenleg ukrán ellenőrzés alatt álló területek hamarosan Oroszországhoz fognak csatlakozni. Azt Szaldo már nem tisztázta, hogy a Herszoni terület ukrán ellenőrzés alatt álló részeire vagy Ukrajna nagyobb területeire gondolt.
Orosz tisztviselők korábban már készítettek terveket arra, hogy az újonnan elcsatolt területeket más típusú közigazgatás keretében igazgassák, például volt olyan elképzelés, hogy visszaállítanák a cári Orosz Birodalom idején létezett „Tauriai kormányzóságot”, egy olyan közigazgatási egységet, amely az oroszok által megszállt ukrán területek nagy részét magában foglalja, leszámítva Donyecket és Luhanszkot.
A megszállt Donyeck és Luhanszk orosz annektálása valószínűleg fokozni fogja a feszültségeket a két „népköztársaság” fegyveres erőin belül, amelyek rendszeresen fellázadnak, amikor arra kérik őket, hogy saját területük határain kívül harcoljanak. A donyecki szakadárok vezetője, Gyenisz Pusilin szeptember 27-én jelezte, hogy a körzethatárokon túli bevetések száma közvetlenül a „népszavazás” után meg fog növekedni. Pusilin az orosz médiának azt mondta, hogy a donyecki erőket a „harcérintkezési vonal mentén” fogják bevetni, mivel már „gyakorlatilag Oroszország részei.” Ez a döntés valószínűleg rontani fog a szakadár erők körében tapasztalható amúgy is szörnyű morálon, és belharcokhoz vezethet.
Forrás:https://hvg.hu/vilag/20220928_annexio_feszultsegek_haboru_Oroszorszag