Biden és a a Bukaresti Kilenceknek nevezett országcsoport vezetői a kelet-európai konfliktus deeszkalációjára szólította fel Oroszországot. Ugyanis az amerikai elnöki hivatal tájékoztatása szerint Biden a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésekről tájékoztatta telefonon Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária vezetőit, kikérte a véleményüket a biztonsági helyzetről, továbbá biztosította őket az Egyesült Államok elkötelezettségéről a transzatlanti biztonság mellett. Ezt követően mindegyik államfő megjegyezte, hogy az orosz agressziót kelet-Európában fel kell tartani.

Biden és Putyin közötti megbeszélések után  a Fehér Ház tudatta, hogy az amerikai elnök sem ígéretet, sem engedményeket nem tett az orosz elnöknek. Ezek után Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, bejelentette „Ha Vlagyimir Putyin azt akarja, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték földgázt szállítson, akkor nem vállalja annak kockázatát, hogy fegyvert használ kelet-Európában”.

A majdnem két órán át tartó online értekezleten az amerikai elnök kijelentette, hogy „szigorú gazdasági és egyéb intézkedéseket” fognak elrendelni Oroszországgal szemben, amennyiben Moszkva a katonai eszkaláció mellett dönt.

Különböző elemzők szerint egyelőre nem világos, hogy szükség esetén pontosan milyen szankciók elfogadásáról lehet szó. Egyesek úgy látják, hogy Oroszországot kizárhatják a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből. Ez valószínűleg pusztító gazdasági károkat okozna Oroszország számára. Mások az Oroszországot Németországgal összekötő, Moszkva számára stratégiai fontosságú Északi Áramlat 2 gázvezeték működésbe lépésének megakadályozását is elképzelhetőnek tartják.

Az orosz elnök viszont még a csúcstalálkozó előtt jogi garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a NATO nem vesz fel tagjai közé több kelet-európai országot. A Kreml tájékoztatása szerint Putyin sérelmezte, hogy a NATO megerősítette katonai képességeit az orosz határok közelében.

Ennek ellentétben az amerikai hírszerzési információk szerint az orosz katonasereg létszáma kelet-Európában hamarosan elérheti a 175 ezret, és a hadvezetés jövő év elején többfrontos offenzívát indíthat. Ez nagy aggodalmakat ozok az európai vezetők számára. John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nemrég úgy vélekedett, hogy a NATO-nak rotációs rendszerben csapatokat kellene állomásoztatnia kelet-Európában egyúttal fokozni a fegyverszállításokat, így tántorítva el Oroszországot egy esetleges támadástól.

A Fehér Ház másik tisztviselője pedig azt jelezte, hogy Washington, nem  az amerikai csapatok kelet-európai telepítésére, valamint a kelet-európai terület ellenintézkedések központjává tételére törekszik, hanem az orosz  akcióba lépés fenntartására.

Fürge Hír