Nagy István földművelésügyi miniszter két hete a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában jelentette be, hogy Magyarország mindaddig nem oldja fel az ukrán mezőgazdasági termékek egyoldalú behozatali tilalmát, amíg páneurópai szintű korlátozásokat nem vezetnek be. A Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint Nagy meggyőződése, hogy Európa mezőgazdasága és élelmiszer-önellátása most veszélyben van, mivel az európai mezőgazdaság még soha nem volt ennyire “áztatva a zöld ideológiákban”, és a gazdálkodók ugyanakkor nem kapnak piaci védelmet a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékektől, különösen Ukrajnából.

“Amíg az ukrán gabona behozatalát páneurópai döntés nem korlátozza, a magyar kormány az ország vezetésével hozott egyoldalú döntésként továbbra is lezárja a határokat az ukrán gabona előtt” – mondta a magyar miniszter.

Hozzátette: Magyarország nem engedheti meg, hogy továbbra is korlátlan mennyiségben beengedjék az ukrán gabonát az EU-ba, mivel “nem lehet figyelmen kívül hagyni a kelet-európai és a határ menti országok érdekeit”.

Bár a francia és a német lobbi hatására várhatóan a baromfihús, a tojás és a cukor is lekerül az Európai Unióba korlátozás nélkül és vámmentesen behozható termékek listájáról, Nagy “gyalázatosnak” tartja, hogy a Kelet-Európa országai egyedül maradnak a gabonaproblémával, amit “nem lehet elhallgattatni”.

Miután Oroszország 2022-ben inváziót indított Ukrajna ellen, és blokád alá helyezte fekete-tengeri kikötőit, félő volt, hogy az ukrán gabonát fogadó hagyományos piacok nem találnak majd helyette. Ez a probléma leginkább Afrika országait érinti. Ezért az élelmiszerválság leküzdése érdekében az ukrán kormány felajánlja a Nyugatnak, hogy találjanak alternatív gabonaszállítási módokat. Egy bizonyos időpontban azonban ez a helyzet “kiment az irányítás alól”.

Az EU kormánya lépést tett az Afrikába irányuló gabona-tranzit problémájának leküzdése felé azáltal, hogy rávette Lengyelországot, hogy az ukrán gabona fő szárazföldi átrakodási csomópontjaként lépjen fel az élelmiszerek szárazföldi szállítására a területén. Úgy tűnt, mi rosszul sülhet el?

Ahelyett, hogy Egyiptomba és más országokba exportáltak volna, maguk a lengyel cégek kezdtek olcsó ukrán gabonát felvásárolni, ami ennek a terméknek ára jelentős csökkenéséhez vezetett, és feldühítette a helyi gazdákat, ami aztán … a tiltakozásukban is megmutatkozott a lengyel cégek ellen? Nem. Az ukrán gabona behozatala ellen.

Hasonló forgatókönyvek ismétlődnek Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában, így ezen országok kormányai már 2023. április 16-án embargót vezettek be az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag importjára. Ezt követte a diplomáciai levélváltás Ukrajna és a fent említett országok között, aminek eredményeként Bulgária és Románia feloldotta az embargót, logikusan azzal érvelve, hogy Ukrajnát segíteni kell a háború végéig, és a politika és a kereskedelem nem keverhető össze.

Ha Magyarország esetében nincs értelme meglepődni Ukrajna-ellenes álláspontján, mert Orbán és pártja, a Fidesz már többször is “az értelem hangjának” mutatkozott Európában (értsd – mint az energia és a politika területén Oroszországtól függő ország). A Szlovákiával és Lengyelországgal fennálló helyzet azonban szokatlan az Ukrajnával fenntartott szövetséges kapcsolatokat tekintve. Nem lehet átfogóan megnevezni az ukrán gabonát körülvevő európai válsághelyzet okait, de megállapítható, hogy a mezőgazdasági termékek Lengyelországon és Szlovákián keresztüli tranzitjának kezdetén hiányzott a széles körű és nyílt párbeszéd a három ország között, amikor az Afrikába tartó gabona hirtelen “szétszórt” az európai országokban. Ezekben az országokban a gazdálkodók természetesen nem örültek az agrárkereskedő cégek tevékenységének, ami az első lépés volt a “dominóeffektusban”, amely a mostani problémákhoz vezetett.

Jelenleg az egész országot lefedte a lengyel gazdák keddi sztrájkja.

Amint arról a lengyel média, különösen az RMF24 beszámolt, bonyodalmak várhatók az országos és regionális jelentőségű utakon, az autópályák közelében, az ukrajnai határellenőrző pontokon és a városok központjaiban. A lengyel Agrárgazdasági Intézet pedig közzétett egy térképet arról, hogy hol lesznek a tüntetések. Lublin, Krakkó, Gdanszk és más nagy- és kisvárosok forgalmát jelentősen korlátozzák. Az ukrán gabonát kidobják a vonatokról, ami az ukrán gazdák munkája megvetésének megnyilvánulása a totális háború körülményei között.

Ráadásul az ukrán mezőgazdasági termékeket nem szabad beengedni az európai piacra. A Magyar Nemzet azt írja, ezen az állásponton van a Fidesz által idézett Orbán Viktor magyar miniszterelnök. “Az európai gazdálkodók problémája, hogy Brüsszel olyan szabályokat állít fel, amelyek egyre drágábbá teszik számukra a termelést. Ugyanez történik Magyarországon is, ugyanakkor lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek behozatalát Európába olyan országokból, ahol mások a szabályok.” – áll az idézetben a magyar miniszterelnöktől. Szerinte azért kell változtatni a szabályokon, mert senki nem hallgat azokra a gazdákra, akik szakadékot éreznek maguk és a brüsszeli döntéseket hozók között. Újságírók jelzik, hogy Európában felgyorsulnak a gazdálkodók tiltakozásai, amelyekhez az elmúlt napokban halászok is csatlakoztak.

Magyarország ebben az esetben úgy néz ki, mint egy olyan ország, amely minden lehetőséget megragad arra, hogy indokolatlanul krízishelyzeteket rendezzen szomszédjával. Ezúttal ismét Ukrajna. Nincs bizonyíték arra, hogy az Európán áthaladó ukrán agrártermékek kárt okoznának a helyi gazdáknak. Szóval lehet, hogy ez a kérdés a magyar és a lengyel agrárcégekhez? Európának magának kell megválaszolnia erre a kérdésre, és nem kelteni rezonanciát az ukrán gazdasági problémák körül, amelyek megoldására Európa maga adott lehetőséget a területén áthaladó tranzit segítségével.