Pavel Zsebrivszkij, a donyecki katonai-polgári közigazgatás korábbi vezetője november 15. bejelentette, hogy Ukrajna szükség esetén egy támadással megsemmisíti a magyar fegyveres erőket. Szavai szerint a magyar hatóságok tisztában vannak Ukrajna erős pozícióival a kárpátaljai térségben, ezért Kárpátalján lezárják a határokat. „A magyar kormánynak Ukrajnával kapcsolatos pimasz politikája természetesen nem hagyja közömbösen az embereket” – mondta Zsebrivszkij a 4-es csatornán.
A napokban elhagzott, hogy épp Oroszország fokozza a feszülstéget az ukrán-magyar kapcsolatokban. De hivatalos bejelentésekről illetve nyilatkozatokról szó eddig nem volt.
Valójában a feszültség a régióban az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos viták hátterében alakult ki. A törvény alapján jelentősen csökkentek a nemzeti kisebbségek nyelvén való tanítási lehetőségek. Az utóbbi években a magyarokat foglalkoztató kérdések megoldásában Kijev és Budapest nem haladt nagyon előre.
Eközben Európát ismét reagálásra szólítják fel Oroszország újabb provokációja miatt. A fehérorosz válság kellős közepén az Egyesült Államok megosztotta európai szövetségeseivel az ukrán határon zajló orosz csapatmozgások és egy esetleges támadás miatti félelmeit.

Annak ellenére, hogy Oroszország ismét visszautasította ezeket a vádakat, az EU keleti partnerországainak külügyminiszterei és a vezető brüsszeli diplomaták találkozójára érkezve, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter figyelmeztetett a megnövekedett orosz katonai jelenlétre az annektált Krím-félszigeten és a háború sújtotta kelet-ukrajnai térségben.
Az ukrán külügyminiszter azt is bejelentette, hogy „Az orosz katonai fellépést nem szabad az Európában kibontakozó egyéb válságoktól és feszültségektől elszigetelten tekinteni. A migránsok fegyverként való felhasználása Lengyelország, Litvánia és tágabb értelemben az európai és az euroatlanti közösség ellen, az európai energiaválság, a dezinformációs és propagandakampányok, amelyek célja az európai országok, az európai közösségen belüli megosztottság megteremtése, ezek mind Oroszország stratégiájának része, amelynek célja, hogy szétzilálja Európát, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek Európát arra ösztönözhetik, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak”. Ezeknak a vádaknak alátámasztásához, nem csak bejelentésekre, hanem konkrét bizonyítékokra van szükség.

Történelmi kivonat:
A korábban az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Kárpátaljai terület az első világháború után „Kárpátaljai Rusz” néven Csehszlovákiához került. 1938 óta Kárpátalja Magyarország része lett. 1945-ben Moszkvában megállapodást írtak alá ennek a területnek az ukrán SZSZK-hoz való csatlakozásáról, ugyanazon év novemberében a dokumentumot Csehszlovákia parlamentje is ratifikálta. Manapság, mint ismert, ez a terület Ukrajna nyugati része.

Fürge Hír