Január 24-én lezuhant egy Il-76 típusú katonai szállítógép az Orosz Föderáció belgorodi régiójában. Az eséséről készült felvételt szemtanúk rögzítették. Ezt követően különböző verziók születtek az incidens okairól és arról, hogy pontosan kik voltak a gép fedélzetén.
A gép lezuhanását az orosz Védelmi Minisztérium szinte azonnal megerősítette, ellentétben mondjuk az ukrán fegyveres erők által január 15-én az Azovi-tenger felett lelőtt orosz A-50-essel, amelyről még mindig nincs hang. Először Oroszország bejelentette, hogy az IL-76-os nem honfitársaikat szállítja, hanem az ukrán fegyveres erők 65 elfogott katonáját, akiket állítólag a belgorodi régióba szállítanak az elfogott ukrán katonak cseréjére. Kartapolov, az orosz Állami Duma képviselője biztosított arról, hogy két ilyen gép volt, de a másikat – elmondása szerint – sikerült elterelni, mert állítólag 80 ukrán katonai hadifogoly volt a fedélzetén.
Az oroszok azzal vádolják, hogy az ukrán fegyveres erők lelőtték a gépet, és még azt is megmondják, hogy pontosan mivel is csináltak – ugyanezen Kartapolov szerint „három Patriot vagy IRIS-T rakétával”. Ezt azonban még akkor is kijelentette, amikor az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a légi- és űrerők bizottsága éppen a katasztrófa helyszínére repült “a katasztrófa okainak feltárására”. Az orosz katonai minisztérium azt állította, hogy az Il-76-ot az ukrán fegyveres erők lőtték le a harkovi régióból, Lipci falú környékéről légvédelmi rakétarendszerrel. Vagyis 100 km távolságból. Az oroszok ugyanakkor nem magyarázzák meg, hogy ezek a “mitikus” nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek miért nem lőnek le azonos távolságból az orosz Szu-tipusú repülőgépeket.
Az oroszok igyekezve meggyőzni mindenkit arról, hogy ukrán hadifoglyok vannak a fedélzeten, akiket az ukrán határhoz szállítanak, megfeledkeztek arról, hogy a Flightradar rögzíti a repülőgépek repüléseit. Elmondása szerint a gép Belgorodból a város északi felé haladt, de egyáltalán nem az ukrán határ felé. Pontosabban most kiderült, hogy az IL-76 a “Belgorod – Oszkolec” pályán haladt, vagyis távolodott Ukrajna határától, és nem közelítette meg. Ezt már a helyi Telegram-közönség is felismeri, azt mondják, hogy ezt szemtanúk mondták nekik.
Margarita Szimonjan orosz propagandista sietve közzétette a halott ukrán hadifoglyok állítólagos listáját. Kiderült azonban, hogy erről a listáról már legalább 18 férfit cseréltek már januárban. Például a 22 éves Makszim Konovalenko, aki állítólag a lezuhant gépen volt, január 4-én tért haza. Ráadásul az egykori hadifoglyok azt mondják, hogy az oroszok annyira félnek a fogságban lévő legyengült ukránoktól is, hogy minden 50 hadifogolyra 20 őrt osztanak ki. Ezért a 65 fogoly három kísérőjéről szóló információ olyan, mint egy közönséges fantázia.
Maga az orosz információs tér az Il-76 katonai repülőgép lezuhanását használja fel arra, hogy belső elégedetlenséget szítson Ukrajnában, és aláássa a Nyugat azon vágyát, hogy továbbra is katonai támogatást nyújtson Ukrajnának. Mint elemzők megjegyzik, a hadifoglyok cseréje Oroszország és Ukrajna számára egyaránt érzékeny kérdés, és a hadifoglyokra való retorikai utalások előreláthatóan érzelmi reakciót váltanak ki. Emellett a jelentés szerint az orosz tisztviselők megalapozatlan állításokat tettek arról, hogy Ukrajna állítólag amerikai vagy német rakétarendszerekkel lőtte le az IL-76-ot. Ezzel valószínűleg megpróbálják lebeszélni Ukrajna nyugati partnereit attól, hogy Ukrajna további védelméhez szükséges kritikus légvédelmi rendszerekkel látják el Ukrajnát – hangsúlyozta az ISW.
Mindazonáltal Ukrajna még nem látott jeleket arra, hogy nagyszámú hadifogoly tartózkodott az Orosz Föderáció belgorodi régiójában lezuhant Il-76 katonai repülőgép fedélzetén, miről azt állítják az orosz Védelmi Minisztérium és más orosz képviselők. Dmitrij Lubinec, a Verhovnaja Rada emberi jogi képviselője válaszolt arra a kérdésre, hogy jelenleg ismert-e, hogy kik voltak a gépen: “Nem, nem ismert. Információim szerint nem mondhatom pozitívan, hogy valóban voltak-e ott hadifoglyok. A hálózaton látott fotók és videók elemzése szerint, ha holttestek lennének ott – megint nem vagyok szakértő -, de ha az oroszoknak lenne fényképük vagy videójuk arról, hogy hadifoglyaink voltak ott, akkor már használták volna őket. Semmi jelét nem láttuk annak, hogy ekkora számú ember volt a gépen – ukrán állampolgárok vagy nem ukrán állampolgárok.” Lubinec azt is hozzátette, hogy látott online térképeket és szakértői véleményeket arról, hogy ez a gép leszállt, valami mást rakott be és elrepült.
Még a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora, John Kirby is reagált a repülőbalesetre. Elmondása szerint az Egyesült Államoknak jelenleg “nincs megerősítve, hogy kik lehetettek az orosz Il-76-os repülőgép fedélzetén”. Emiatt Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy lehetőség szerint minden tényt meg kell egyértelműen állapítani, tekintettel arra, hogy a gép Oroszország területére esett. Ukrajna hangsúlyozta, hogy ez az incidens az Orosz Föderáció tervezett és szándékos akciója lehet, amelynek célja az ukrajnai helyzet destabilizálása és államunk nemzetközi támogatásának gyengítése.
Az ukrán tömegmédiában olyan információk jelentek meg, amelyek szerint az adott gép rakétákat szállított az Sz-300-as légvédelmi rendszerbe lőállásokba, ahonnan a közelmúltban a szomszédos ukrán régiók, különösen Harkov városának ágyúzását hajtották végre. Ezt az információt megerősíti, hogy a zuhanás következtében a gép nem csak lezuhant, hanem felrobbant – törmelékei nagy távolságra repültek el az esés helyétől.
Ezért a fő tény az ukrán verzió hitelessége mellett továbbra is az ukrán fegyveres erők vezérkarának kimerítő nyilatkozata: “Az ukrán fegyveres erők minden intézkedést megtesznek Ukrajna és az ukránok védelme érdekében. Az ellenség nem tud eredményt elérni a csatatéren, folytatja terrorstratégiáját, különösen Harkov irányában. Látjuk, hogy rakétacsapásokat alkalmaznak Harkov megsemmisítésére és civilek megölésére Ukrajna más városaiban. Csak az elmúlt héten az ellenség 19 rakétatámadást intézett Harkov megye ellen. Használtak: 26 db Sz-300-as légvédelmi rakétát, 3 db Iskander-M légvédelmi rakétát, aminek következtében 16 ember halt meg, köztük egy gyermek. 78 ember megsérült. 13 épület semmisült meg, köztük egy kórház, három oktatási intézmény és hat lakóépület.
Az ukrán fegyveres erők különösen a rakétafenyegetettség mérséklése érdekében nemcsak a légteret ellenőrzik, hanem részletesen figyelemmel kísérik a rakéták kilövési pontjait és szállításuk logisztikáját, különös tekintettel a katonai szállítógépekre. Az ágyúzás rögzített intenzitása közvetlenül összefügg a belgorodi repülőtérre tartó katonai szállítógépek számának növekedésével. Ennek figyelembevételével az ukrán fegyveres erők továbbra is intézkedéseket tesznek a szállítóeszközök megsemmisítésére, a légtér ellenőrzésére a terrorfenyegetés megsemmisítése érdekében, különösen Belgorod-Harkov irányban.”
Kijev tehát mindent megtesz saját területe biztonságáért. Az orosz csapatok minden nap felhasználják a nagy hatótávolságú tűz- és rakétatámadások végrehajtására rendelkezésre álló összes eszközt, ezért az orosz fegyveres erők stratégiailag fontos szállítóeszközeinek megsemmisítése továbbra is a fegyveres erők kizárólagos joga marad, függetlenül a fegyveres erők műveleti területétől. Moszkva számára pedig csak az a “kötelessége” marad, hogy minden fájdalmas veszteségét úgy megfogalmazzon, mely szerint mindig Ukrajna és partnerei legyenek a hibások. Az egész történet ukrán hadifoglyokkal az Il-76 fedélzetén egy rossz és alkalmatlan próbálkozás a Kreml részéről, hogy információs és pszichológiai műveleteket folytasson Ukrajnáról alkotott kép hiteltelenítése érdekében a nemzetközi színtéren.