Az EU képviselői a közeljövőben várhatóan megvitatják az Oroszországgal szemben az ukrajnai háborúval kapcsolatban bevezetett egyes szankciók meghosszabbítását, valamint a mintegy 1800 személy és szervezet elleni szankciók további hat hónapra való meghosszabbítását. Az uniós tagállamok három nevet törölnének a szankciólistáról, de Magyarország egy negyedik személy elleni intézkedések enyhítését is javasolja, ami nézeteltéréseket okoz a többi tagállam között.
A magyar kormány gyakran lassítja a szankciókkal kapcsolatos tárgyalási folyamatot. A közelmúltban, májusban a magyar kormány megpróbálta megakadályozni az orosz kormánnyal szembeni, Vlagyimir Kara-Murza orosz disszidens tevékenységéhez kapcsolódó uniós szankciókat.
Az uniós külügyminisztereknek május 22-én kellett volna véglegesíteniük a szankciókról szóló döntést Brüsszelben, de Magyarország az utolsó pillanatban megvétózott legalább egy orosz nevet a listán, ezzel késleltetve a folyamatot. Magyarország ennek ellenére egy héttel később megszavazta a szankciókat. A szankciók miatt Kara-Murza üldözői a világ legrosszabb emberi jogi megsértői közé kerültek, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető megmérgezésében érintettek mellé.
A Magyar Külügyminisztérium nem indokolta meg a Vlagyimir Kara-Murza ügyben hozott döntés blokkolását. Orbán Viktor kabinetje korábban az orosz üzletemberekkel szembeni szankciók enyhítésére törekedett, arra hivatkozva, hogy Törökország és a közép-ázsiai országok kérésére cselekedtek. A leghíresebb eset azonban a Kirill pátriárka elleni szankciók blokkolása volt azon az alapon, hogy az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze a vallási vezetők elleni büntetőintézkedések szellemével.
Jelenleg az uniós szankciókhoz az összes tagállam egyhangú beleegyezése szükséges, így az egyes uniós vezetők vétójogukat a maguk javára fordíthatják. A helyzet megváltoztatása érdekében az Európai Bizottság új szankciórendszert javasolt, amely a világ leggonoszabb klepokratái ellen irányul.
A javaslat szerint a szankciók hatálya alá tartozó személyek nevét az EU-tagállamok többségi szavazatával hozzá lehet adni, így elkerülhető, hogy az uniós országok késleltessenek a döntéshozatali folyamatban, és elkerülhető legyen, hogy az uniós országok vezetői korrupciós okokból visszaéljenek hivatali feladataikkal. Ez a megközelítés célja a szankciók véletlen nemzeti érdekek általi blokkolásának megszüntetése, valamint a korrupció és a bűnözés elleni szükséges intézkedések meghozatalának elősegítése.
Eközben Németország és Franciaország is felvetette az Európai Unió Tanácsában azt a kérdést, hogy a külpolitikai döntésekhez elegendő a minősített többségi szavazás, vagy inkább a „kettős többség szabálya”, amely szerint az EU-tagállamok 55 százalékának egyhangú szavazata szükséges, de úgy, hogy együtt az EU lakosságának 65 százalékát képviseljék. Ezzel megfosztaná a magyar kormányt a vétójogtól, Orbánt pedig attól, hogy visszaéljen hatalmával olyan országok javára, amelyek nem is tagjai az EU-nak.
Magyarország vétójogának megvonása elősegítheti az EU gyorsabb és hatékonyabb válaszát a globális kihívásokra és problémákra, különösen azokban az esetekben, amikor szankciók és egyéb intézkedések szükségesek az Európai Unió érdekeinek és a demokratikus értékek védelméhez. Érdemes azonban megjegyezni, hogy egy ilyen kezdeményezéshez az összes EU-tagállam széles körű támogatására van szükség, és megbeszélések és tárgyalások tárgya lehet, mielőtt elfogadják és végrehajtják.
Bill Browder, a Hermitage Capital nemzetközi finanszírozója, befektetője és vezérigazgatója bírálta a jelenlegi rendszert, és felszólított arra, hogy vessenek véget annak, hogy az egyik ország önző okokból akadályozza a szankciókat, hangsúlyozva a reformok szükségességét, hogy megakadályozzák az ilyen diszfunkciók folytatódását.