Az európai sajtóban Magyarországot gyakran orosz “trójai falónak” nevezik. Hegedűs Dániel úgy véli, hogy ez indokolt. A Kreml egyik “szívességének” nevezi Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Magyarországra való meghívását az ukrajnai orosz invázió előtt, mert így Putyin “politikai tribünt kapott az EU-n belül”. És most, Ukrajna inváziója után “Magyarország nagy stratégiai szolgáltatásokat is nyújt a szankciócsomagok késleltetésével és az instabilitás terjesztésével, amikor Oroszországgal kapcsolatos döntésekről van szó”.
Ennek fényében Kijev számára a központi kérdés az lesz, hogyan viselkedik Magyarország a tagjelölt státusszal rendelkező Ukrajna EU-csatlakozása és a NATO-csatlakozás ügyében, ahol a tagságot ígérték, de dátum nélkül. Finnország NATO-ba való felvétele ügyében Magyarország ezt a döntést késéssel ratifikálta. Svédországnak még várnia kell.
Magyarország “Achilles-sarka” azonban a pénzügyek kérdése volt és lesz. Brüsszel e vonatkozásban gyakorolt nyomása eddig jobban szolgálta a békét, mint a Magyarországgal kötött megállapodások bármely más vonatkozása.
EU-diplomaták szerint az EU külügyminisztereinek zöld utat kell adniuk, hogy megkezdjék az Európai Békealap nyolcadik részletének Ukrajnának 500 millió eurós kiutalását, hogy folytassák az EU-tagállamoknak katonai felszerelés-szállításának kompenzációját. Három uniós diplomata azt mondta az Euractivnak, hogy az ügyletet az írásbeli eljárás lezajlása után már pénteken hivatalossá kell tenni, mivel Magyarország végül visszavonta vétóját.
Budapest hivatalosan azt állította, hogy az Európai Békealapnak nemcsak Ukrajnát, hanem a világ többi államát is segítenie kell. De Szijártó Péter, a magyar Külügyminisztérium vezetője is egyértelművé tette, hogy mindez kizárólag azért történik, mert Ukrajna felvette a magyar OTP Bankot a háború nemzetközi támogatóinak listájára.
Az Euractiv szerint ugyanakkor Budapest az Európai Békealap-feltöltésről szóló határozat elfogadását és további 500 millió euró Ukrajnának juttatását az Oroszország elleni új uniós szankciócsomag elfogadásával és az OTP Bank ukrán “fekete listából” kizárásával köti össze.
Érdemes azonban megérteni, hogy Budapest még az ilyen döntések hátterében is nemcsak hogy nem látja el Kijevet fegyverekkel, hanem megtagadja a fegyverszállítások közvetlen átszállítását is a területén. Magyarország blokkolta a NATO-Ukrajna bizottság munkáját is, Orbán miniszterelnök pedig nyilvánosan kétségbe vonta Ukrajna esélyeit a háború megnyerésére. Végül Orbán volt az egyetlen, aki nem tapsolt Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnöknek a 2023 februári brüsszeli csúcstalálkozón. Budapest retorikája több kárt okoz mint az, hogy Magyarország “nem csinál semmit” vagy “megpróbál blokkolni”.
Miért történik ez? Könnyen érthető: Magyarország a régió többi országához hasonlóan az orosz energiahordozók – olaj és gáz – ellátásától függ. Emellett Oroszország új erőegységeket épít a paksi atomerőműben Magyarországon. De ez nem csak a gazdaságról szól. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund (GMF) amerikai agytröszt szakértője más okokat is megnevezett. Elmondása szerint Magyarország 2013-2014 óta Orbán miniszterelnök kezdeményezésére “több vektorú külpolitikát kezdett folytatni, amely az Oroszországgal, Kínával és más tekintélyelvű államokkal fenntartott stratégiai kapcsolatokat karként használja fel visszanyokban a hivatalos szövetségeseivel, olyanokkal mint pl. az EU és az USA”. A cél az, hogy “elkerüljék a tekintélyelvű belpolitikai fejlődéssel kapcsolatos szankciókat” – bízik Hegedűs.
Az Ukrajna Oroszország feletti győzelméhez nyújtott segélyek késése, és ennek következtében Ukrajna EU- és a NATO-csatlakozása, valójában a magyar kormány legnagyobb geopolitikai hibája lesz. Magyarország nemcsak az orosz energiahordozóktól függ nagymértékben, hanem a külső, elsősorban uniós finanszírozástól is. Így Magyarországon a nyugati szövetségesei befolyása van. Budapest helyzetének másik próbája a júliusi vilniusi NATO-csúcs, amelyen Kijev konkrét ígéreteket vár a háború befejezése utáni szövetségi csatlakozásról.
Éppen ezért a pénz – EU leghatékonyabb fegyvere a budapesti vélemények “kettőssége” elleni küzdelemben. Ez egy olyan eszköz, amely “befogja a száját”, és felszabadítja mások kezét. Budapest számára a Putyinról szóló meleg szavak és az Orosz Föderációval való barátság véget ér, amikor az EU rengeteg forint elvételével fenyeget egy ilyen “tevékenységért”. Az OTP bank kizárása pedig a “háborút támogatók” fekete listájából – a jelenlegi valóság hátterében – a hosszan síró, megnyugodni nem tudó gyerek cumijához hasonlít. Végül is ez “kisebb rossz”, és lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy hatékonyabban segítse Ukrajnát a globális orosz agresszor elleni küzdelemben.