Az Északi-tenger országai lehetnek az oroszok ukrajnai inváziójának nagy nyertesei

Az uniós határon dúló háború nyilvánvalóvá tette, hogy az energiafüggést a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. Ennek egyik lépése az, hogy Dublinban az Északi-tengeri Energiaügyi Együttműködés tagjai történelmi léptékű lehetőséget ragadnak meg. A cél az, hogy 2050-re 300 GW termelőerő álljon e térségből az EU szolgálatába.

Az Északi-tengeri Energiaügyi Együttműködés (NSEC) és az Európai Bizottság (EB) energiaügyi miniszterei bejelentették, hogy drasztikus mértékben növelik a tengeri energiahasznosítás kollektív lehetőségeit. Az ír elnökség alatt Dublinban tartott miniszteri találkozón az NSEC kilenc országa arról döntött, hogy a következő évtizedekben (2050-re) legalább 260 GW offshore áramtermelő potenciát illesztenek a hálózataikba – írta meg az Európai Unió hivatalos híroldala.  A 260 GW potenciál óriási, az uniós ambíciók 85 százalékát jelentheti. A miniszterek és az EB megerősített együttműködési keretet is bejelentettek a tengeri szélenergia hasznosítására.

“A zöld energiára való átállás csak sürgetőbbé vált Oroszország ukrajnai inváziója óta. A megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása egyike a REPowerEU-terv három pillérének, hogy véget vessünk az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünknek – közölte Kadri Simson energiaügyi biztos. Hozzátette: a megújuló energiaforrások növelése nemcsak az uniós energiaágazat fenntarthatóságát javítja, de ezt teszi az ellátásbiztonsággal is, miközben az energia megfizethetőbbé tételét is szolgálja.

Az íreknek a legjobb

Az ír környezetvédelmi és éghajlati miniszter, Eamon Ryan szintén üdvözölte a megállapodást. Mint a zöldppárti politikus elmondta: Írországnak a szárazföldi területeinél hétszer nagyobb a tengeri területe, és mivel az Atlanti-óceán északi része, illetve az Északi-tenger a világ egyik legszelesebb vidéke, ők állnak az NSEC előtt álló kihívás elébe.

Ambiciózusak vagyunk a céljaink elérésében. Oroszország illegális inváziója Ukrajnában, és az ebből eredő energiaár-sokk és az ellátásbiztonsági válság megmutatta nekünk, milyen döntő fontosságú, hogy a lehető leggyorsabban megszabaduljunk a drága és kockázatosan beszerezhető fosszilis tüzelőanyagoktól

– mondta a miniszter.

Eamon Ryan szerint az orosz-ukrán háború nyomán kialakult európai energiakrízis azt is megmutatta, hogy milyen fontos, hogy a válságkezelés egységbe formálta az EU-t. – Ami a tengeri szélben rejlő lehetőségek kiaknázását illeti: ismét az a legjobb, ha egységben dolgozunk, ha közösen tűzünk ki célokat, és kollektívaként működünk azok megvalósításában – tette hozzá a miniszter.

Európa lemaradásban

WindEurope Európai helyzetjelentése szerint tavaly az EU 27 tagországában összesen 11 GW új  szélerőművi kapacitást telepítettek, ami a felét sem éri el annak, ami a 2030-as célkitűzések szerint időarányosan szükséges lett volna. Ráadásul az új európai beruházások több mint háromnegyede (81 százaléka) szárazföldi, onshore projekt volt; leginkább Svédország, Németország és Törökország építette ezt az infrastruktúráját. Európa jelenleg 236 GW szélkapacitással rendelkezik.

Ahhoz, hogy a 2030-as célszámok elérhetők legyenek, az európai offshore flották bővítését és újak építését is fel kellene pörgetni – az előzetesen vízionált menetrend szerint (amitől tehát már lemaradtunk) 2022-2026 között évente legalább 8 GW termelési potenciálnövekedést kellene produkálni.

Forrás:https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/irorszag-szelenergia-orszo-haboru-szeleromu-offshore-polatform-nsec-dublin-energia.759661.html

Részvény: