Ukrajna és Oroszország mellett az Egyesült Államoknak és a nemzetközi agrárcégeknek is érdekük, hogy fennmaradjon az ukrán mezőgazdasági áruk szállítása. Moszkva már bejelentette, hatvan nappal meghosszabbítja a gabonafolyosó egyezményt, Kijev ugyanakkor egy évvel tolná ki a határidőt. Az eredeti cél, vagyis az ukrán alapanyagoktól függő országok élelmezés-biztonsága ugyanakkor úgy tűnik, már nem prioritás.

Oroszország változatlan feltételek mellett hatvan nappal meghosszabbítja a Fekete-tengeri gabonafolyosóról szóló megállapodást. Ez azt jelenti, Ukrajna kikötőiből továbbra is kihajózhatnak a gabonaszállítmányok.

A korábban már meghosszabbított megállapodás március 18-án járt volna le, ám Moszkva már bejelentette, további hatvan nappal meghosszabbítja a megállapodást. Az egyezmény létrejöttét támogató ENSZ és Törökország egyelőre nem közölte, hogy végleges megállapodás született volna a háborús felek között, ugyanakkor megerősítették Oroszország szándékát.

Európa volt a legfőbb célország
A hivatalos ukrán adatok szerint tavaly augusztus óta 800 hajónyi mezőgazdasági áru jutott ki Ukrajnából a tengeri folyosón, amelyek összsúlya 23,4 millió tonna. A szállítmányok

40 százaléka Európában,
30 százaléka Ázsiában,
13 százaléka Törökországban,
12 százaléka Afrikában,
5 százaléka pedig a Közel-Keleten kötött ki.
A szakértők szerint az arányok kérdéseket vetnek fel, mivel az Oroszország és Ukrajna közötti, nemzetközi közvetítéssel létrejött egyezség eredeti célja az volt, hogy ne kerüljön veszélybe az élelmiszer-ellátás azokban az afrikai és közel-keleti országokban, ahol az ukrán gabonaszállítmányok nélkül éhínség fenyegetne.
Az egyezményt emiatt korábban is több bírálat érte.

Kijev hosszabb időre is megegyezne
A gabonamegállapodást korábban már 120 nappal meghosszabbították a felek, ez a 120 nap telik le március 18-án. Ukrajna és Oroszország nem folytat közvetlen párbeszédet a tengeri szállítási útvonal fenntartásáról sem, ugyanakkor Kijev már februárban jelezte a közvetítőkön keresztül, hogy a megállapodást egy évvel szeretné meghosszabbítani.

Ukrajna az egy éves hosszabbítást azért tartja fontosnak, hogy a nemzetközi agrárpiacok stabilitása ne kerüljön ismét veszélybe és kiszámítható legyen a következő szezon.

Ukrajna emellett a jelenleg engedélyezett három tengerparti város mellett további kikötőket vonna be az egyezménybe, vagyis tovább növelné az exportot a mezőgazdasági alapanyagok elszállítása szempontjából legfontosabb tengeri folyosón.

A szárazföldi szállítás nem igazi alternatíva
Az Egyesült Államok és az Ukrajnában működő, az országban jelentős földterületeket birtokló multinacionális agrárvállalatok közül több is jelezte, hogy jelentős fejlesztési forrást különítenek el Ukrajna szárazföldi határain és a folyami kapcsolatok fejlesztésére.

Ennek ellenére az alternatív szállítási folyosók nem tudják helyettesíteni a tengeri útvonalakat.

A szárazföldi szállítási kapacitás jóval szűkebb, mint a tengeri. A háború előtt Ukrajna a mezőgazdasági termékek exportját szinte teljes egészében a kikötőkből bonyolította. Éppen ezért a szárazföldi, vagyis a vasúti és közúti szállítási lehetőségek már az orosz invázió előtt is rendkívül korlátozottak voltak.

Az orosz-ukrán konfliktus áldozatául eshet Európa mezőgazdasága, ha nem lesz elegendő műtrágya
Az orosz-ukrán konfliktus áldozatául eshet Európa mezőgazdasága, ha nem lesz elegendő műtrágya
Kép: Getty Images
A termények nagymennyiségű szárazföldi szállítását lehetővé tévő vasúti áruszállítás legfőbb akadálya, hogy Ukrajna széles nyomtávú vasúthálózata eltér az Európai Unió normál nyomtávú szabványától. Az ukrán szerelvények nem képesek az európai vasútvonalakon közlekedni, így a szerelvényekből a határon létesített átrakókon át kell rakodni.

Ez amellett, hogy jelentősen meghosszabbítja a szállítási időt, hatalmas logisztikai kapacitást igényel. A nehézségeket tetézi, hogy mind a vasúti, mind az átrakói infrastruktúra elavult, korábban nem volt szükség a kapacitások érdemi fejlesztésére.

Oroszország kezében az ukrán agrárcégek?
Oroszország a gabonamegállapodás értelmében garanciákat kapott arra, hogy a nyugati szankciókkal jelentősen megnehezített orosz agrárexport fellendüljön. Ez elsősorban az orosz gabonafélékre és a műtrágyára vonatkozott.

Moszkva ugyanakkor eddig keveset profitált a megállapodásból, mivel a bankrendszert, a nemzetközi fizetési rendszert, az orosz vállalatokat és az orosz kivitelt érintő büntetőintézkedések fenntartása mellett nem sok mozgástér maradt. Ráadásul Moszkva a nagymennyiségű exportra szánt mezőgazdasági alapanyag jelentős részét új, elsősorban ázsiai piacokon tudja értékesíteni.

Európa szolidáris áldozatvállalása
Az Európai Unió gazdasága és a lakosság óriási terhet vett a vállára az Oroszország ellen életbe léptetett szankciókkal. Ezen felül az ukrán agrárexportnak is zöldutat adott, ezzel viszont további terhet vett a vállára.

Az EU mezőgazdasága megszenvedi a konfliktust és annak következményeit. Az Ukrajnával határos kelet-európai államokban – így Magyarországon is – komoly gabonapiaci zavarokat okozott az elmúlt hónapokban az Ukrajnából érkező rendkívül olcsó búza, búzaliszt és kukorica.

Ráadásul ezek élelmiszer-biztonsági szempontból is kockázatosak, mivel Ukrajnában a termesztésre vonatkozó szabályok és a növényegészségügyi előírások jóval lazábbak, mint az EU országaiban.

A szankciók miatt is fáj a gazdák feje: a rendkívüli módon megugró energia- és alapanyagárak mellett komoly műtrágyahiánnyal és a műtrágya óriási áremelkedésével is küzd az EU. Ennek oka, hogy a közösség nem önellátó a jelenlegi terméshozamok fenntartásához nélkülözhetetlen műtrágyából, ugyanakkor a szinte kizárólag Beloruszra és Oroszországra támaszkodó importnak a szankciók útját állják.

A gazdák a háború kezelésére egyelőre nem sok segítséget kaptak az Európai Bizottságtól, miközben az uniós agrárkassza válságkezelési forrásai is végesek.

Forrás:https://www.napi.hu/gazdasag/haboru-gabona-orosz-ukran-europa.768737.html