„Küldje el a Taurus rakétákat. Küldje el az ATACMS-t. Adja meg Ukrajnának a lehetőséget, hogy az F-16-on repüljön. A háború befejezésének egyetlen módja az orosz csapatok kivonása Ukrajnából. Az ukránoknak „morzsák elküldése” egyszerűen folytatja a háborút” – fordult ezekkel a szavakkal a Twitteren a világ közösségéhez Guy Verhofstadt belga politikus.
Szavainak valóban sok értelme van, hiszen a világ nap mint nap látja, hogy a szankciók és a békekövetelések nem működnek Oroszország esetén. A Kreml nemcsak Ukrajnát, hanem a Nyugatot is egy nagyon hosszú fegyveres konfliktusba akarja belerángatni, amely a legnagyobb léptékű a második világháború óta.
Az ukrán hadsereg jelenleg nem rendelkezik elegendő fegyverrel a háború egyensúlyának megváltoztatásához – mondta Andrzej Duda lengyel elnök a The Washington Postnak adott interjújában. Szerinte azonban Ukrajna ma már sokkal modernebb katonai potenciállal rendelkezik, mint Oroszország, köszönhetően a nyugati partnerek nagy hatótávolságú tüzérségi és más típusú fegyvereinek.
„Van elég fegyvere Ukrajnának ahhoz, hogy megváltoztassa az egyensúlyt a háborúban és fölénybe kerüljön? És a válasz valószínűleg nem. Valószínűleg nincs elég fegyverük. És ezt onnan tudjuk, hogy most nem tudnak nagyon határozott ellentámadást végrehajtani az orosz hadsereg ellen. Röviden: további segítségre van szükségük” – mondta Duda. Ráadásul a lengyel elnök úgy véli, hogy Oroszország nem fog atomfegyvert bevetni Ukrajnában. Duda szerint azonban valószínűbb, hogy az Orosz Föderáció nukleáris balesetet okozhat egy ukrajnai atomerőműben.
Az USA viszont teljesen megérti annak fontosságát, hogy nagy mennyiségű fegyvert szállítson a fegyveres erőknek. USA már több mint 2 millió 155 mm-es lövedéket szállított Ukrajnának a teljes körű háború kezdete óta. Most Washington a jövő évtől havi 80 000 darabra kívánja növelni a 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyártását. Jelenleg körülbelül 24 000 ilyen lövedéket gyártanak havonta. Ezt a Pentagon szóvivője, Patrick Ryder tábornok jelentette be egy tájékoztatón.
A Pentagon szóvivője megjegyezte, hogy bár az ilyen készletek nem korlátlanok, és gyorsan elfogynak, az amerikai fél továbbra is „szorosan együttműködik szövetségeseivel és partnereivel szerte a világon ezen a fronton”. Az Egyesült Államok által szállított kazettás lőszerrel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva Ryder kijelentette, hogy vannak adatok arra vonatkozóan, hogy az ukrán védelmi erők ilyen fegyvereket katonai létesítmények és célpontok ellen alkalmazzák.
A Bundestag azonban továbbra is az „Orosz Föderációval való konfliktus eszkalációjától” való félelem szimbóluma. A német kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a következő hónapokban a Bundeswehr raktáraiból nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakétákkal láthassa el Ukrajnát, Olaf Scholz kancellár még előtte módosítani szeretné ezeket. Megjegyzendő, hogy a német kormányfőt „nagyon aggasztja” a háború eszkalációja, Boris Pistorius védelmi miniszter hivatala pedig arra kérte a Taurus gyártót, hogy integráljon megfelelő korlátozást a célpontok programozására a rakétákba.
A Spiegel szerint Scholz addig nem hagyja jóvá a rakéták leszállítását, amíg meg nem győződik azok műszaki módosításáról. Iparági körökben azt mondták, hogy a rendszer ilyen korlátozása teljesen lehetséges, de több hetet vesz igénybe.
A források azonban arról számolnak be, hogy ha korábban Németország kancellárja csak azzal a feltétellel volt kész a Taurus szállítására, hogy az Egyesült Államok Kijevnek szállítja nagy hatótávolságú ATACMS rakétáit, ez a feltétel már nem játszik szerepet.
Ukrajna szerint azonban „alaptalanok” azok a félelmek, hogy Ukrajna Taurus rakétákat vetne be orosz területen lévő célpontok ellen. Dmitrij Kuleba külügyminiszter azt mondta, hogy a szövetségesek késlekedése Ukrajna fegyverszállításában az eszkalációhoz vezethet. Különösen felszólította Németországot, hogy szállítson Ukrajnának Taurus cirkálórakétákat. Kuleba szerint a képlet egyszerű: minél nagyobb a rakéták hatótávolsága, annál rövidebb a háború időtartama.
„Ukrajnának Taurus rakétákra van szüksége, hogy több katonát és civilt megmentsen, felgyorsítsa területeinek felszabadítását, és hamarabb véget vessen a háborúnak” – mondta Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter.
Berlin hű maradt a NATO-ban betöltött szerepéhez, és megerősítette, hogy egy nagy tétel Leopard-1 harckocsit szállított át Ukrajnának. Korábban a média arról számolt be, hogy a német Rheinmetall konszern 50 darab Leopard-1 harckocsit vásárolt Belgiumban, hogy azokat Ukrajnába szállítsa. Amint azt a német Védelmi Minisztérium a DW tudósítójának kérdésére közölte, Ukrajna 25 Leopard-1 harckocsit kap.
De vannak olyan országok, mint például Egyiptom, amelyek nem törődnek azzal, hogy kimaradjanak a nagy döntések idején. Az Egyesült Államok megpróbálja meggyőzni Egyiptomot, hogy kezdje meg a fegyverszállítást Ukrajnának, de Kairó nem tervezi ezt a lépést. Erről a The Wall Street Journal számolt be egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőre hivatkozva.
A kiadvány azt írja, hogy az amerikai tisztviselőkkel folytatott beszélgetés során Egyiptom nem adott egyértelmű választ erre a kérésre, de egy egyiptomi tisztviselő privátbeszédben kijelentette, hogy „Egyiptom nem tervez fegyvereket küldeni”.
A WSJ hozzáteszi, hogy Kairó korábban azt tervezte, hogy rakétákat szállít Oroszországnak. De Washington kérése után az egyiptomi hatóságok megtagadták az ilyen szállítmányokat. A média hangsúlyozza, hogy amerikai tisztviselők, köztük Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, arra kérték Egyiptomot, hogy szállítson fegyvereket Ukrajnának a védelmi erők lőszerhiányának leküzdése érdekében.
A WSJ azt írja, hogy Austin személyesen kért katonai segítséget Ukrajnának márciusban, amikor Kairóban találkozott Abdel-Fattah Khalil al-Sisi egyiptomi elnökkel. A WSJ rámutat, hogy Sisi meleg személyes kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, és júliusban részt vett az afrikai vezetők csúcstalálkozóján Szentpéterváron. Emellett Egyiptom is Oroszországból vásárolja a búza nagy részét, és Moszkva az eladások növelésére törekszik, miután a múlt hónapban kilépett a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésből.
Ha most fegyvereket szállítani Ukrajnának, akkór lehetőség nyílik holnap létezni egy olyan világban, ahol nincs orosz agresszió: hibrid és teljes körű. „Segíts Kijevnek itt és most” szlogenje kell hogy legyen a világ minden országának, amely többre tartja a szabadságot, mint a „konfliktustól való elidegenedés” politikáját, mert a semlegesség drágább lesz minden vereségnél.