Április 3-4-én a NATO-külügyminiszterek találkozójára kerül sor Brüsszelben a Szövetség létrehozásának 75. évfordulója alkalmából. A miniszteri találkozó a szövetség növekvő konszolidációjának bizonyítéka Ukrajna katonai támogatásának kérdésében.
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter április 3-án találkozott Josep Borrell EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Nagy-Britannia, Dánia, Spanyolország, Lengyelország, Finnország, Észtország, Bulgária, Görögország, Új Zéland és Magyarország külügyminiszterével. A felek számos kérdésről tárgyaltak a Szövetség Ukrajnának nyújtott átfogó támogatásával összefüggésben.
Április 4-én kerül sor az Ukrajna-NATO Tanács tervezett ülésére, amelyet követően Dmitrij Kuleba Olaszország és Svédország külügyminiszterével, Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyal.
A találkozó előestéjén Antony Blinken amerikai külügyminiszter április 2-án kijelentette, hogy a közelgő, jubileumi washingtoni NATO-csúcstalálkozó középpontjában Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó ütemterv kidolgozása áll. A NATO-tagországok kiemelt figyelmet fordítanak az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelésére, Ukrajna légvédelmének megerősítésére és a fegyvergyártási kapacitás növelésére is. Az Ukrán Fegyveres Erők további légvédelmi rendszerekkel való ellátása kulcsfontosságú prioritás, mivel Oroszország több mint 1000 rakétát és drónt használt az Ukrajna elleni márciusi támadások során.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár találóan kijelentette, hogy “az ukránokból kifogy a lőszer, nem a bátorság”, és megjegyezte, hogy a Szövetség minden tagja egyetért abban, hogy “ebben a kritikus pillanatban” támogatni kell Ukrajnát. Stoltenberg ezt a NATO-tagországok külügyminisztereinek április 3-i találkozója után mondta. Elmondta, hogy a NATO-tagok megállapodtak abban, hogy nagyobb felelősséget vállalnak a katonai felszerelések és a kiképzés koordinálásában, valamint többéves pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának – áll a jelentésben. “A mai találkozón megvitattuk, hogyan helyezzük támogatásunkat erősebb és fenntarthatóbb alapokra a jövőre nézve” – mondta a NATO-főtitkár. Stoltenberg hozzátette, hogy a részleteket “a következő hetekben fogalmazzák meg”. “Ukrajna most és hosszú ideig számíthat a NATO támogatására” – biztosította.
A találkozókon az is ismertté vált, hogy a NATO tervet dolgoz ki Ukrajna erős, hosszú távú és “intézményesített” támogatására. A segítségnyújtásnak kevésbé “önkéntes rövid távú ajánlatoktól”, és inkább a hosszú távú NATO-kötelezettségektől kell függnie.
Korábban a Reuters meg nem nevezett diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy Stoltenberg tervében öt év alatt 100 milliárd eurót osztanak ki Ukrajnának. A NATO-főtitkár az értesülést kommentálva elmondta, hogy a tagországok képviselői még nem hagyták jóvá a végső döntést, csak a “tervezés kezdeményezésében” állapodtak meg. “Ez magában foglalja a biztonsági segítségnyújtást, a képzést és a finanszírozást. Most tárgyalunk Ukrajnával ebben a témában… Ez Ukrajna biztonsága, a mi biztonságunk szempontjából számít. Ez nem jótékonyság, hanem befektetés a biztonságunkba” – mondta Stoltenberg.
Az Ukrajna támogatásának tervezésére irányuló kezdeményezést Lettország és Németország külügyminisztere nyilvánosan támogatta. Annalena Baerbock német külügyminiszter “helyesnek és fontosnak” minősítette a tervet.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig hagyományosan “határozottan kijelentette, hogy Magyarország nem fog támogatni olyan NATO-javaslatokat, amelyek közelebb hoznák a Szövetséget a háborúhoz, vagy védelmiből támadó koalícióba helyeznék át” – írta Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő az X-en.
Tudniillik a NATO-ban minden döntés konszenzussal, azaz egyhangú támogatással születik. A NATO-főtitkár elmondta, hogy rendszeresen találkozik Magyarország vezetésével, hogy meggyőzze Budapestet Ukrajna támogatásának fontosságáról. “Most, hogy elkezdjük a tervezést, bízom benne, hogy néhány héten belül meg tudjuk oldani azokat az aggályokat, amelyekről Magyarország beszél, és megpróbálunk konszenzust találni” – mondta Jens Stoltenberg.
Ha jóváhagyják az ukrajnai NATO-missziót, az koordinálja az ukrán fegyveres erők fegyverellátását és az ukrán hadsereg kiképzését. Jelenleg az Egyesült Államok végzi a megfelelő munkát, rendszeres találkozókat szervezve ennek érdekében a német Ramstein légibázison vagy Brüsszelben. Jens Stoltenberg elképzelése az, hogy a NATO Ukrajnának nyújtott támogatását függetlenítsék az egyes tagországok politikai helyzetétől. Az ukrajnai NATO-misszió alternatív eszköze lesz Ukrajna támogatásának a Szövetség tagállamai részéről, és minden politikai körülménytől függetlenül növeli hatékonyságát.
Minden NATO-tagországnak világosan meg kell értenie az Ukrajna elleni orosz háború messzemenő következményeit, amely az egész világot arra kényszerítette, hogy újragondolja védelmi terveit és hadiipari komplexuma képességeit. Ezért Ukrajna támogatása a győzelemre való törekvésében időt ad Európának arra, hogy felkészüljön, mielőtt Putyin durva erővel kezdi kijátszani “nyugat-ellenes” stratégiáját.