Július 11-12-én NATO-csúcsot tartottak Vilniusban, ahol döntéseket vártak Ukrajna szövetségi részvételének kilátásairól. A NATO-tagok egy hosszú távú segélycsomagot is jóváhagytak Ukrajnának.

​Vlagyimir Zelenszkij elnök ténylegesen megerősítette részvételét a csúcson, és felszólította a Szövetség vezetőit, hogy küldjenek egyértelmű jelzéseket Kijevnek Ukrajna NATO-tagságának támogatásáról.

​Nem minden nyugati vezető azonban kész egy ilyen lépésre: Joe Biden amerikai elnök a CNN-nek adott interjújában azt mondta, Ukrajna még nem áll készen a NATO-tagságra. Berlin, csakúgy, mint Washington, nem akar Vilniusban ígéreteket tenni Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban – írja a The Telegraph. Ez a két ország attól tart, hogy háborúba keveredik az Orosz Föderációval, és javasolják a biztonsági garanciákra összpontosítani erőfeszitéseit Kijev számára.

​És a „biztonsági garanciákat” továbbra is biztosították, de már a „Nagy Hetes”-től (G-7):

– segítség Ukrajnának az új agresszió védelmében és megelőzésében;

– fegyverellátás, katonai védelmi támogatás, kiképzés, együttműködés a hírszerzés és a kiberbiztonság területén;

– segítségnyújtás a gazdaság és az energia stabilitásának javításában, technikai és pénzügyi segítségnyújtás;

– azonnali konzultációk újabb agresszió esetén, hogy Ukrajnának a lehető legrövidebb időn belül biztosítson mindent, ami a védekezéshez szükséges;

– az Orosz Föderáció bíróság elé állításának támogatása, valamint olyan gazdasági és jogi lépések, amelyek célja Oroszország megbüntetése és háborús kiadásainak növelése.

– Ukrajna demokratikus fejlődésének további támogatása.

​A 2024-es NATO-csúcs előtt Ukrajnának győznie kell, és alá kell írnia a biztonsági garanciákat. Azok a NATO-csatlakozása pillanatáig működnek.

​Megjegyzendő, hogy a biztonsági garanciákért cserébe Kijev reformokat fog végrehajtani, különös tekintettel az igazságszolgáltatási rendszerre és a hadsereg feletti polgári ellenőrzésre.

​Vlagyimir Zelenszkij nagyon erőteljesen kifejezte Ukrajna álláspontját a tagsággal kapcsolatban: „Nem fogok érveket keresni, hogy Biden lásson minket a NATO-ban. A NATO-nak nem kisebb szüksége van ránk, mint fordítva. Ukrajna megérti, hogy nem lehet tagja a NATO-nak, amíg a háború folyik. De az egyértelmű jelek, hogy ez meg fog történni, ma magabiztosan hangzottak.”

​Joe Biden amerikai elnök a G7-országok vezetőivel közösen kiadott közleményében azt is közölte, hogy megegyeztek az Ukrajna biztonsági garanciáiról szóló közös nyilatkozatban.

​„Ma a G7-tagok közös nyilatkozatot tesznek közzé Ukrajna támogatásáról, hogy egyértelművé tegyék, támogatásunk hosszú ideig tart. Segítünk Ukrajnának erős védelmet építeni a szárazföldön, a tengeren és az égen. Ez a stabilitás és ereje lesz minden fenyegetés ellen” – mondta Biden.

​Petr Pavel, Csehország elnöke a maga részéről sikeresnek nevezte a vilniusi NATO-csúcs döntését Ukrajna jövőbeli tagságáról, és úgy fogalmazott, hogy most lerövidül Kijev útja a szövetség felé.

​Petr Pavel írt erről a Twitteren. „Ismerjük az utat. Siker volt a 31 ország egyhangú megállapodása Ukrajna jövőjéről a NATO-ban. A mai megállapodásnak köszönhetően a tagsághoz vezető út rövidebb lesz” – áll az üzenetben.

​Minden más mellett a „Nagy Hetes” az Orosz Föderációra nehezedő szankciók további megerősítését, a vagyon befagyasztását, a jóvátételi behajtási mechanizmusok létrehozását, valamint az Ukrajna és ukránok elleni bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását ígérte a nemzetközi jog normái szerint.

​Voltak „adikális” kijelentések is. Ben Wallace brit védelmi miniszter kommentálta Vlagyimir Zelenszkij felháborodását, miszerint a NATO nem hívta be Ukrajnát, és kijelentette, hogy országa nem egy Amazon online áruház, így nem tudja az összes szükséges fegyvert átvinni Ukrajnába a készleteiből.

​„Tudja, mi nem vagyunk az Amazon. Ezt tavaly mondtam nekik, amikor 11 órát útaztam, hogy megszerezzem a listájükat. Akár tetszik, akár nem, az emberek szeretnének látni egy kis hálát. Néha arra kérik az országokat, hogy adjanak fel saját fegyverkészleteiket” – mondta Wallace.

​Egy ilyen reakció nem kelthet felháborodást egyik oldalról sem: ebben a szakaszban Ukrajnának több fegyvert kellene kérnie az európai közösségtől – mert a világ döntő eredményt vár az ellentámadástól.

​A vilniusi csúcstalálkozó „pufferré” vált Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. Most már nyilvánvaló, hogy a következő szakasz Kijev csatlakozása lesz a Szövetséghez. Éppen oda az ukránok helye, nem pedig az, hogy az Orosz Föderáció „szomszédai” maradjanak.