A magas inflációval és a gazdasági egyenlőtlenségekkel szembesülve a magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás csak akkor valósulhat meg, ha ezzel egyidejűleg kezelik az egyenlőtlenségeket is.
Egy újabb kihívásokkal teli év után, amelyet nemcsak az infláció, hanem a rekordhőhullámok és aszályok is meghatároztak, a magyarokban erőteljesebben tudatosodtak a klímaváltozás mély hatásai és az, hogy azonnali cselekvés szükséges Magyarországon és világszerte – derül ki az Európai Beruházási Bank (EBB) éghajlati felmérésének eredményeiből.
Míg a magyarok számára a megélhetési költségek emelkedése számít az első számú kihívásnak, amelyet a jövedelmi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés követnek, az éghajlatváltozás hatásai és a környezetromlás a negyedik helyen állnak: ezek 28 százalék szerint adnak okot komoly aggodalomra, 22 százalékponttal az uniós átlag alatt.
A zöld átállás pénzügyi költségei és következményei valószínűleg hatással lesznek a személyes költségvetésre, ami a legsúlyosabban az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti.
Mivel a válaszadók az infláció után a második legjelentősebb kihívásnak a gazdasági egyenlőtlenségeket tartják, a legtöbb magyar méltányos szakpolitikát szorgalmaz a klímavészhelyzet kezelésére. A válaszadók 67 százaléka szerint (közel az Európai Unió 68 százalékos átlagához) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás csak akkor valósulhat meg, ha ezzel egyidejűleg kezelik a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket is.
Ugyanakkor a válaszadóknak csak 37 százaléka állítja, hogy bízik abban, hogy az ország képes lesz ilyen igazságos éghajlatvédelmi átállást végrehajtani (ami igen közel áll a 38 százalékos uniós átlaghoz).
A fejlődő országoknak nyújtott, az éghajlatváltozás hatásainak kezelését segítő kompenzációt illetően – ami várhatóan központi kérdés lesz a 2023. évi dubaji éghajlatváltozási konferencián (COP28) – a legtöbb magyar válaszadó helyeseli a segélyek saját országuk határain túlra való kiterjesztését, az éghajlatváltozás hatásainak leginkább kitett országok támogatása és a klímasemleges és reziliens jövő felé történő, globálisan igazságos átmenet biztosítása érdekében.
A magyar válaszadók 58 százaléka (ami közel áll a 60 százalékos uniós átlaghoz) ért egyet azzal, hogy az országnak anyagilag kellene támogatnia az érintett nemzeteket, hogy segítse őket a klímaváltozás hatásai elleni küzdelemben.
A magyarok többsége hajlandó lenne több adót fizetni az igazságos átmenet támogatására.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyarok 60 százaléka (kevéssel az 59 százalékos EU-átlag felett) hajlandó lenne nagyobb jövedelemadót fizetni azért, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások megbirkózhassanak a zöld átállás költségeivel. 49 százalékuk vállalná, hogy jövedelmének 1-2 százalékával, 11 százaléka pedig azt, hogy jövedelmének 5-10 százalékával fizessen többet.
A legtöbb magyar válaszadó úgy nyilatkozott, hogy az éghajlattal kapcsolatosan másfajta adókat is támogatna. Például 74 százalékuk helyeselne egy fosszilis tüzelőanyagokat érintő adóreformot, amelynek keretében eltörölnék a támogatásokat és az adókedvezményeket a légi közlekedési szektorban és más, a fosszilis tüzelőanyagokra nagymértékben támaszkodó iparágakban.