A magyar vétó leküzdése a NATO-ban

2023. március 27-én, hétfőn a magyar parlament végül jóváhagyta Finnország NATO-csatlakozását. Ezt több hónapos késedelem előzte meg a döntéshozatalban – ehhez hozzájárult Budapest hírhedt álláspontja is a mára nemzetközi konfliktussal kapcsolatban, amelyet az Oroszország robbant ki.

​Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ma bejelentette, hogy Finnország már tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) – immár hivatalosan és véglegesen, ami nem csak a NATO szárazföldi határait növeli Oroszországgal, de ugyanakkor „lerombolja a határokat” egy hasonló kijevi folyamat számára (ez az oka annak, hogy Oroszország véres háborút indított Ukrajna ellen még több mint egy évvel ezelőtt).

​Április 4-én, 2017 óta először kerül sor Brüsszelben az Ukrajna-NATO Bizottság külügyminiszteri szintű ülésére, amelyet a korábbi években Budapest akadályozott.

​Az Ukrajna–NATO Bizottság fontos platform az euro-atlanti integrációval és az Ukrajnának nyújtott katonai segítséggel kapcsolatos kérdések megvitatására.

​A Szövetségben eljárási megoldásokat találtak az Ukrajna-NATO Bizottság összehívásával kapcsolatos magyar vétó leküzdésére.

​A szövetség főtitkára elmondta, hogy a külügyminiszterek a biztonság érdekében fordulóponton találkoznak.

​„Látjuk, hogy Putyin elnök agresszív háborúja Ukrajna ellen folytatódik. Dmitrij Kuleba külügyminiszter részvételével megtartjuk az Ukrajna-NATO Bizottság ülését, amelyen átgondoljuk, hogyan támogassuk és növeljük a NATO és tagállamai támogatását Ukrajnának” – mondta Stoltenberg.

​A NATO-főtitkár azt is tisztázta, hogy Ukrajna legsürgetőbb szükségleteiről van szó.

​Stoltenberg emellett arra számít, hogy a NATO-tagállamok megkezdik egy hosszabb távú, többéves program kidolgozását Ukrajna támogatására és segítségére, hogy segítsék az ukrán fegyveres erőket a szövetség hadseregeivel való interoperabilitás fejlesztésében – hogy a szovjet korszak normái és doktrínái a NATO normáihoz közelebb kerüljenek, és hogy Ukrajna közelebb kerüljön az euroatlanti családhoz.

​Szijjártó Péter, a Külügyminisztérium vezetője viszont azt mondta, hogy Stoltenberg döntése állítólag sérti a NATO egységét és az egyhangú döntési eljárást. Elismerte, hogy Magyarország nem tud ez ellen tenni, ezért tudomásul veszi a szövetség főtitkárának döntését. Magyarország blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság üléseit, arra hivatkozva, hogy az Ukrajnában élő magyarok jogai sérülnek a törvény rendelkezései miatt, amely előírja, hogy az oktatási intézményekben az oktatási folyamat nyelve az állami nyelv.

​Orbán ukránellenes politikájának azonban végre elege lett Brüsszelben, és többé nem áll útjában a NATO Ukrajnával való kapcsolatának.

​Stoltenberg főtitkár biztosította, hogy a Magyarország vétójának megkerülésére irányuló találkozó nem az utolsó a maga nemében.

​Egy fontos együttműködési formátum megnyitása lehetőséget ad arra, hogy Ukrajna elnökét meghívjuk a 2023 júliusában Vilniusban tartandó NATO-csúcsra.

​Ha azonban a NATO esetében a hivatalos Budapest „fehér zászlót dobott” ukránellenes álláspontjával kapcsolatban, akkor Ukrajna végleges EU-csatlakozásának ügyében továbbra is heves viták folynak, amelyek katalizátorai és kezdeményezői kizárólag Orbán és a csatlósai.

​Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalában utaltak arra, hogy az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban engedmények nélkül nem hagyják jóvá Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz.

​Ezt képviselője, Gulyás Gergely mondta. Leszögezte: Magyarország csak akkor lesz kész Ukrajna tagságának támogatására, ha az „biztosítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát”.

​Közölte egyúttal, hogy a magyar kormány szeretné javítani a kapcsolatokat Kijevvel, de ez csak akkor lesz lehetséges, ha az ukrán hatóságok ismét módosítják az oktatási törvényt, amely Budapest szerint korlátozza a magyar nyelv használatát.

​Az egyik állam, amelyet ma már az egész világ terrorista államként ismer el, a nyelvi témát máris saját geopolitikai érdekeire használta fel. Az ilyen kijelentéseket általában korlátlan ambíció előzi meg egy bizonyos ország „történelmi területeinek” annektálása érdekében.

​Remélhetőleg Charles Michel és csapata ugyanazokat az eljárásokat garantálja Magyarország pozíciójának megoldására, mint Stoltenberg. Ukrajna abszolút európai integrációja nemcsak az ukrán állam, hanem Európa biztonságát is garantálja: mert Ukrajna a jövőben is az élcsapat marad az Orosz Föderációval való esetleges összecsapásban.

​Vajon Moszkva ismét ugyanarra a gereblyére akar majd lépni? A kérdés Oroszország történelmét tekintve retorikus, de az ilyen integráció arra fogja kényszeríteni a Kreml-et, hogy százszor átgondoljon minden intervencióját.

Részvény: